Itt van minden, amit az új különadókról eddig tudni lehet

A napokban a kormány döntést hozott egy rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozásáról, amelynek forrását bizonyos szektorokra kivetett, ún. „extraprofit-különadókból" és további adóintézkedésekből kívánja finanszírozni. A tervezett lépésekről a május 26-i kormányinfón hangzottak el az első konkrétumok, a BDO Magyarország szakértői ezeket, valamint a várható következményeket foglalták össze röviden.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az extraprofit-különadók nyolc szektort érintenek. Ezek a bankszektor, a biztosítási szektor, az energiaszektor, a kiskereskedelem, a telekommunikációs szektor, a légitársaságok, a gyógyszerforgalmazó cégek, továbbá 2023-tól visszatér a reklámadó is.

(Fotó: Depositphotos)

A tervek szerint a különadók a 2022-es és 2023-as éveket érintik. Mindkét év teljes adóévnek fog számítani. A részletszabályok a következő napokban és hetekben rendeletben jelennek majd meg, bár néhány adóváltozás törvényi szabályozást kaphat. Általánosságban elmondható, hogy minden szektor saját szabályrendszer szerint fog különadót fizetni.

Mi, hogyan változik?

És bár egyelőre inkább csak tervek hangzottak el, már néhány konkrétumról is beszélhetünk. Ezek közül a BDO Magyarország szakértői kiemelik, hogy a bankszektor vonatkozásában a tranzakciós illeték az értékpapír-tranzakcióra is kiterjed majd (a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta kivételek maradnak), és növelik az illetékfizetés felső határát is.

A bányajáradék mértéke emelkedni fog, a Robin Hood-adó pedig a bioetanolra is kiterjed majd. A kiskereskedelem esetében a különadó úgy jelenik meg, hogy a jelenleg is létező kiskereskedelmi adó két felső kulcsát módosítják: 2,7 százalékról 4,1 százalékra, illetve 0,4 százalékról 1 százalékra. További konkrétum, hogy valamennyi Magyarországról járatot indító légitársaság köteles lesz utasonként 10-15 eurónyi adót fizetni. Régi ismerősként, 2023. január 1-től pedig visszatér a reklámadó – vélhetően a régi szabályokkal.

Érdemes továbbá hangsúlyozni, hogy az illetékes miniszterek a fentieket csak példaként említették, és a teljes különadó-szabályozás ennél sokkal összetettebb lesz. Szintén lényeges, hogy a Kormány nem tervezi, hogy megtiltsa a különadók átterhelését a végső fogyasztókra.

Más adóváltozások is lesznek

A csütörtöki kormányinfón emellett egyéb adóváltozásokra is történt utalás, amelyek szintén a korábban említett alapok finanszírozását szolgálják. Ilyen például, hogy emelkedik a dohánytermékek és alkoholos italok jövedéki adója, várhatóan emelkedik a népegészségügyi termékadó (NETA), és ugyancsak számítani kell a cégautó-adózás szabályainak változására.

A BDO Magyarország végezetül fontosnak tartja jelezni, hogy a Kormány a kisadózó vállalkozások tételes adózására (KATA) vonatkozó szabályok felülvizsgálatát is tervezi. Elképzelhető, hogy a KATA éves kerete emelkedik, a KATA adóalanyiságot választani tudó személyek köre viszont várhatóan szűkülni fog. A cég szakértői azt ígérik, amint több konkrétum derül ki a módosításokkal kapcsolatban, folyamatosan jelentkeznek majd újabb elemzésekkel.

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo