A rossz osztályfőnök az a fajta, amelyik fölösleges korlátok közé igyekszik szorítani az osztály életét és önkényes szabályrendszert felállítva igyekszik ellenőrzése alá vonni mindent, osztályfőnökként inkább akadályozza, mintsem segíti a rá bízott gyermekek boldogulását. Nincs ez másképp a QMS (Quality Management System, magyarul: Minőségirányítási rendszer) esetében sem.
A kevesebb több
A QMS bevezetésekor rendkívül sok buktatót kell elkerülnünk annak érdekében, hogy ne csupán a sok lehetséges kényszermegoldás közül álljunk elő, egy újabbal. A sikertelen szabályozásokat és változtatásokat gyakran tűzoltásnak titulálható eljárásokkal próbáljuk orvosolni, tekintet nélkül arra, hogy ez ritkán vezet megoldáshoz. Új rendszer kialakításakor, – csakúgy, mint meglévő átalakításakor – az alapok meghatározása az egyik legfontosabb feladatunk. Ha a fókusz az egész helyett a részre helyeződik – rengeteg új eljáráson dolgozik sok szorgos kéz – egymás működésére való tekintet nélkül, akkor jobb, ha végül be sem vezetjük az így született rendszert. Szerencsésebb, ha kevés folyamaton dolgozunk, azoknak tisztázásakor és átalakításakor azonban maximális alaposságra törekszünk. Az elvárásokat egy adott területén minél részletesebben és tárgyilagosabban megfogalmazva eredményesebbek lehetünk, mintsem számos kidolgozatlan, vázlatos, összefüggéseikben értelmezhetetlen folyamat tálalásával.
Számoljunk le a fölösleggel!
Mielőtt egy folyamat kidolgozásra kerülne érdemes mérlegelni szükségességét. Ahogy a rossz osztályfőnökök híre is akadályozza a jobbak munkáját, úgy a fölösleges intézkedéseket előíró QMS is hatékony társainak hírét rontja. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyes cégek annyi rossz példával találkoztak már, hogy nehézségekbe ütköznek a QMS szervezeten belüli népszerűsítésekor. Tévképzet azonban, hogy a minőségirányítási rendszernek akadályoznia kéne a munkavállalók mindennapjait. A szabályozásoknak egyértelműen a folyamatok egyszerűsítését, a gyakorlati munkavégzés optimalizálását kell célozniuk.
Számoljunk le a szakbarbársággal és célozzuk a közérthetőséget! Ha a QMS hírportál lenne, nem a Tudományos Akadémia dolgozóit célozná írásaival, hanem inkább az „átlag olvasót”. Mit értsünk ez alatt? Azt, hogy célunk nem minőségügyi szakemberek házon belüli kiképzése kell hogy legyen. Mindenki által érthető anyagok előállításával bebizonyíthatjuk kollégáink számára: nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy részt vehessünk a folyamatok optimalizálásában és segítsük a sikeres QMS bevezetést. Kerüljük a fölösleges szakszavakat, magyarázat nélküli rövidítéseket! Ahol elkerülhető, ne hivatkozzunk fölöslegesen, nehezen értelmezhető jogszabályokra. Kerüljük a fölöslegesen bonyolult mondatszerkezeteket! Ahogy a népszerű hírportálok sem úgy fogalmazzák napi politikai híreiket, hogy azokat kizárólag politológus hallgatók érthessék meg, nekünk is olyan segédanyagokkal kell szolgálnunk, melyet nem csak minőségügyi szakembereink fognak megérteni.
Nem mindig a drágább a jobb
Sok esetben azt várjuk, hogy ha más nem, talán majd egy méregdrága szoftveres vagy hardveres fejlesztés sikerhez segít minket. A QMS azonban a logikus és hatékony megoldásokról szól, nem pedig a drágákról. Előfordulhat, hogy ez a kettő egybeesik, de nem biztos például, hogy egy drága elektronikus levelezőrendszer akkor is segíti mindennapi adminisztrációnk megkönnyítést, ha az egymással levelezni kívánó kollégák azonos irodát osztanak meg.
Az auditor is ember
Nem csak kollégáink számára fontos, az egyszerű, könnyedén értelmezhető és áttekinthető minőségirányítási rendszer megteremtése. Az auditor is ember, mint ilyen, ellenőrzései során egyszerűbben megérti a konkrétan és következetesen megfogalmazott célkitűzéseket. Miért jó nekünk, ha folyamatainkat az auditort is figyelembe véve úgy fogalmazzuk meg, hogy azt ő is könnyedén megérthesse? Mert nincs annál rosszabb, mikor azért bukunk el az ellenőrzésen, mert sem kollégáink, sem az auditor nem érti, mi is hivatott sikerességünk bizonyítására.
Eriksson Zsófia FrameWork Hungary Kft. www.framework.hu