Az Állami Számvevőszék nemrégiben közzétett megállapításaira reagálva az adóhatóság szigorított végrehajtási gyakorlatán, és amint módja van rá, azonnal beszedi az adózóktól a neki járó adóforintokat. Az idén, az első öt hónapban, 361 857 esetben rendelt el adóvégrehajtást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Míg az adóperek tétje, hogy a bíróság végső soron az adózónak vagy az adóhatóságnak ad-e igazat, addig legalább annyira fontos kérdés, hogy egy adóeljárás alatt kinek a számláján van és ki rendelkezik a vitatott adótartozás összegével. A főszabály szerint mindaddig, amíg az adóhatóság az ügyben jogerős határozatot nem hoz, az adótartozás az adózótól nem szedhető be. Az adóhatósági határozat jogerőssé válásával azonban az adótartozás végrehajthatóvá is válik, és az ezt követő eljárás során a vitatott adótartozást már az adózónak kell finanszíroznia.
„Hiába mondja ki esetlegesen pár év múlva a bíróság, hogy az ügyben az adózónak volt igaza, a vitatott adótartozás összege hiányozni fog a vállalkozás gazdálkodásából. Nem egy esetben ment vállalkozás csődbe még mielőtt a neki jogosan visszajáró adóösszeget a bírósági határozat alapján visszakapta volna” – mondta Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Az adózóknak azonban több lehetőségük is van arra, hogy enyhítsék ezt a finanszírozási terhet:
A bíróság felfüggesztheti a végrehajtást
A másodfokú hatóság jogerős és ezáltal végrehajtható határozatának felülvizsgálatát az adózó kérheti a bíróságtól, és ennek következményeként a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztési kérelem tárgyában a bíróság soron kívül, azaz még az első tárgyalási napot megelőzően dönt, addig viszont a végrehajtás mindenképpen szünetel. Mivel a végrehajtás felfüggesztése az egész bírósági eljárás idejére irányadó, ezért rendkívül fontos a felfüggesztési kérelmet kellően megindokolni, és azt a bíróság által elvárt bizonyítékokkal alátámasztani. A felfüggesztés alapja lehet, hogy az adótartozás azonnali megfizetése jóvátehetetlen terhet róna a vállalkozásra, vagy ellehetetlenítené a működését.
Lényeges a felfüggesztési kérelem beadásának az időzítése. Míg ugyanis a bírósági kereset megindítására a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napos határidő áll rendelkezésre, a másodfokú adóhatósági határozat végrehajtására már a határozat meghozatalától számított 16. napon sor kerülhet. Érdemes ezért a keresetet a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelemmel együtt már – a 30 napos határidő helyett – 15 napon belül beadni, és ezt a végrehajtást foganatosító szerv tudomására hozni. Ekkor a bíróság felfüggesztésről hozott döntéséig az adóhatóság annak ellenére köteles tartózkodni a végrehajtási cselekménytől, hogy az adótartozás teljesítésének határideje időközben már lejárt.
Fehér Tamás szerint akkor sincs veszve minden, ha az esedékességi határidő már lejárt, és az adózó nem kérte vagy nem kérhette a végrehajtás felfüggesztését. Ilyen esetekre ugyanis a társaságok is kérhetik a fizetési halasztást, részletfizetést vagy ezek kombinációját. Ilyenkor is fontos könnyebbség, hogy az első ízben előterjesztett ilyen irányú kérelem elbírálásáig a végrehajtás szintén szünetel – azaz a vállalkozás legalább lélegzetvételhez jut.
A fizetési könnyítési kérelmeknél szintén azok kellő alátámasztottsága a meghatározó. Akik adtak már be ilyen kérelmet, tudják, hogy tojástáncról van szó: egyszerre kell tudni alátámasztani azt, hogy az adótartozás azonnali és egy összegben való megfizetése a vállalkozás számára gazdasági nehézséget okoz, valamint azt, hogy a vállalkozás a későbbiekben, a kérelmezett ütemezésben képes lesz a tartozás megfizetésére. A kérelem megfelelő kimunkálása ezért szintén húsba vágó jelentőséggel bírhat egy vállalkozás későbbi léte szempontjából.
Az adóhatóság is felfüggesztheti a végrehajtást
Talán kevésbé ismert, hogy a végrehajtás felfüggesztésére az adózó ilyen tartamú kérelme esetén maga az adóhatóság is jogosult. Ezt különösen olyan esetben érdemes kérelmezni, amikor az adózó a végrehajtást amúgy fel nem függesztő jogorvoslattal fordul a hatósághoz. Tipikusan ilyenek az akár első fokon, akár másodfokon jogerőre emelkedett adóhatósági határozattal szemben benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelmek: a kérelem benyújtásával egyidejűleg célszerű indítványozni, hogy mindaddig, amíg a felettes szerv az ügyben határozatot nem hoz, az adóhatóság a határozat végrehajtását függessze fel.
A végrehajthatóság ilyen módon történő felfüggesztésének jogszabályi háttere lényegesen kevésbé kimunkált, és az adózó erőteljesen ki van szolgáltatva az adóhatóság belső diszkréciójának. Azonban a lehetőség fennáll, így mindenképpen érdemes vele próbálkozni.
