Mindenekelőtt érdemes látni, hogy a hazai e-kereskedelem a kiugró eredményeket hozó 2020-as esztendőhöz képest is stabil növekedésre képes – hívja fel a figyelmet a megkérdezett marketingszakértő. Ezt az állítást támasztja alá a GKI Digital és az Árukereső közös kutatása, amely szerint az első félévében 30%-os bővülés mellett bruttó 494 milliárd forintos belföldi forgalmat bonyolított a magyar online kiskereskedelmi piac, ezen belül az első negyedév forgalma 43,7%-kal múlta felül a 2020-as első negyedév forgalmát.
Az e-kereskedelem teljesítőképességét erősen befolyásolják a járványhelyzet mutatói, illetve a járványra adott kormányzati válaszreakciók. Az utolsó negyedév bázisa olyan időszakban jött létre, amikor az időnk nagyrészét a négy fal között töltöttük, kerültük a tömegeket, beleértve a plázákat és szaküzleteket is. Az idei évben hasonló mértékű kormányzati és önkéntes szigor nem várható, így a hagyományos fizikai üzletek rendes forgalma kisebb mértékben terelődhet át az online térbe.
Ennek ellenére a hazai e-kereskedelem magas fordulatszámon pörög és valójában semmi sem indokolja a lassulását. A LogiNet és a Reacty Digital közös jelentése mégis a Black Friday során költött összegek csökkenését vetíti előre. Mi lehet ennek a hátterében?
A megkérdezett marketingszakértő szerint több oka lehet a prognózisnak. Mindenekelőtt érdemes látni, hogy a tavalyi év sok tekintetben rendhagyó volt, hiszen minden korábbinál nagyobb terheléssel kellett szembesülni a webáruházaknak és a logisztikai szolgáltatóknak. A rutinos vásárlókat nem érte meglepetésként, ha a Black Friday-t követően a csomagszállítási idők némileg kitolódtak, ám sokakban ez a szembesülés negatív érzéseket keltett az online vásárlással szemben.
A bizalom gyengülését eredményezheti a Black Friday akciók árazása körüli félreértések is. Magát a fekete pénteket sokan a tévékért civakodó vagy éppen verekedő amerikaiakkal azonosítják, noha a 90 százalékos leárazások egyáltalán nem életszerűek, sem Amerikában, sem Magyarországon. Érdemes alapszabályként kezelni, hogy a kereskedők nem forgalmaznak termékeket beszerzési ár alatt, hiszen ilyen módon veszteséget termelnének; a szállítási díjak és egyéb költségek miatt bizonyos margótartalom fellett képesek profitot termelni. A nagymértékű leárazások sok esetben nem reálisak; kivételt elsősorban a piacvezető szereplőknél láthatunk, ahol a beszállítókkal és gyártókkal kötött egyedi megállapodások lehetővé tesznek „valódi fekete péntek” árakat.
A webáruházak és a marketingügynökségek munkatársai is rendszerint osztják azt a véleményt, hogy az online kereskedelem fejlődése együtt jár a felhasználói tudatosság javulásával. A vásárlók egyre tudatosabb módszereket választanak a vásárlás során; nagyobb figyelmet fordítanak egy-egy kereskedő megbízhatóságának ellenőrzésére, illetve az árakat is felülvizsgálják az ár-összehasonlító oldalak segítségével. A LogiNet és a Reacty Digital közös jelentése szerint a válaszadók 70 százalékának fontos, hogy a Black Friday akciókat csak megbízható, ismert oldalakról vadásszák le.
