Hogyan adózik 2019-től a vállalkozás által a magánszemélynek fizetett kamat?

Az EHO törvény 2019. évi hatályon kívül helyezésével módosult a magánszemély – nem banktól – kapott kamatjövedelmének az adózása, bár az adó mértéke változatlan maradt.

Hogyan módosult a magánszemély – nem banktól – kapott kamatjövedelmének az adózása, mi a különbség a pénzintézettől / hitelintézettől / banktól kapott hozam és a vállalkozásnak folyósított kölcsön után kapott kamat között. Az Írisz Office adótervezői eligazítanak a kérdésben.

Amikor a kamat adózásáról beszélünk, különbséget kell tennünk a pénzintézettől / hitelintézettől / banktól kapott hozam és a vállalkozásnak folyósított kölcsön után kapott kamat között:

  • az első esetben, ha a magánszemélynek befektetésből, megtakarításból származik bevétele, tőkejövedelem után jár a hozam
  • míg a második esetben, a természetes személy által vállalkozásnak nyújtott hitel után kapott kamata adóköteles bevételnek minősül
Az SZJA tv. rendelkezései alapján az adó mértékének a megállapítását a felek között fennálló jogviszony határozza meg:

I.

Amennyiben a társaság és a kamatra jogosult független felek, úgy a kapott kamat a magánszemély egyéb jövedelmeként lesz adóköteles.

A kamat után a magánszemélyeknek 15%-os SZJA, a kifizetőknek 19,5%-os SZOCHO, illetve adózási formától függően 13%-os KIVA fizetési kötelezettsége keletkezik.

II.

Ha a cég és a természetes személy között már létrejött egy korábbi jogviszony (pl. munkaviszony, társas vállalkozói jogviszony), úgy a kamatjövedelem ez alapján fog adózni.

Munkaviszony, illetve társas vállalkozói jogviszony esetén a kifizetőnek a fizetendő szociális hozzájárulási adóval (19,5%), vagy adózási formájától függően a kisvállalati adóval (13%) is számolnia kell.

Az adókat és járulékokat mindkét esetben a vállalkozás köteles a bruttó kamatból levonni, bevallani és megfizetni az adóhatóság felé, így a magánszemély részére már csak a nettó kamat kerül kifizetésre. Amennyiben ezeknek a kötelezettségeknek nem, vagy nem teljes egészében tesz eleget a társaság, úgy az adóhatóság adóhiányt és azután késedelmi pótlékot állapíthat meg.

További egyperces válaszok a legfontosabb adózási kérdésekre itt olvashatók!

Dönthetek úgy, hogy nem számolok el értékcsökkenést?
Elhatározás kérdése-e az értékcsökkenés elszámolása? Dönthetek-e úgy, hogy nem számolom el? A kérdést törvény szabályozza, ennek eldöntése nem gazdasági kérdés. Az eligazodásban az Írisz Office Reggeli egypercese segít.

Véleményvezér

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban

Románia is lehagyott minket a várható élettartam statisztikákban 

80 felett már nincs sok esélyünk.
A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben

A francia elnök szerint a kis nemzeti vállalatok versenyképtelenek a nagy globális cégekkel szemben 

A francia elnök keményen beszólt az európai gazdaságpolitikának.
Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága

Az osztogató-fosztogató állam nagyon drága 

A kormány tavalyi, többször módosított hiánycélja sem teljesült.
Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják

Jobbról és balról is immár Magyar Péter nemiségét firtatják 

Lassan mulatságba fullad a magyar elit kommunikációs vergődése.
Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben

Minimum nettó 800 ezer forintos fizetés a Lidlben 

Nem álom, valóság.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo