Az első két cég, aminek az egyetemet otthagyva dolgoztam, befuccsolt. Akkor még azt hittük, hogy vállalkozunk, ma már tudom, hogy startupok voltunk. Aztán lett olyan is, ami nem fuccsolt be, és olyan is, ami nagyon bejött. De ahogy ebből kiszálltam, rájöttem, hogy ahelyett, hogy újabb céget építenék, most más stratégiát keresek. Feleségemmel, Majával úgy döntöttünk, hogy startupoknak fogunk segíteni, tapasztalattal és pénzzel. Ezt úgy hívják, hogy angyalbefektető. De hogy is működik ez?
A rizikó
Az első két startup, amibe befektettünk, rövid úton kimúlt, a beléjük fektetett pénzem füstté lett. A legnagyobb baj a startupokkal, hogy extrém kockázatosak. Mivel exponenciális növekedésre hajtanak ismeretlen terepen, így hatalmas kockázatokat vállalnak. Ha valaki ebbe hajlandó befektetni, az nem normális.
(Első lecke: Ne légy normális!)
A statisztikák szerint az induló startupok 95 százaléka nem éli meg az ötödik szülinapját, és amelyik igen, az még nem feltétlenül világsiker.
A kockázatokat néhány dologgal jelentősen tudjuk csökkenteni:
Minél több céget látunk, és abból választunk befektetésre érdemeset. A baj az, hogy a startupok nagyon jók abban, hogy izgalmasnak tűnjenek, így hozzá kell szoknunk ehhez, mielőtt meg tudjuk különböztetni a jókat. A jelentkező startupok sorát, amit látunk, dealflow-nak hívják.
(Második lecke: Legyen jó dealflow-nk!)
Sokat számít, ha az alapítók vezettek már céget, ismerik a piacot. A legtöbb startup nem azon bukik el, hogy nem tud terméket fejleszteni, hanem azon, hogy azt nem tudja eladni. Azaz fontos, hogy az alapító csapatnak legyen valamennyi köze a saleshez és marketinghez is!
(Harmadik lecke: Jó alapító csapat!)
Egy startup sikerének a három pillére a csapat, a termék és az ügyfél. Én az első bevételekben látom mindhárom pillér igazolását. Ha ügyfelek már fizetnek érte, akkor értelmes a termék is, és működik az azt előállító és eladó csapat is.
(Negyedik lecke: Legyen már bevétel!)
Ha ezek mind megvannak, akkor nem 5 százalék a túlélési esély, hanem akár 30-50 százalék. Így mindjárt jobban mutat a képlet a megtérülésünkig, hiszen azoknak, akik túlélnek, elég megtöbbszörözni a befektetésüket, és ha néhány közülük igazán sikeres lesz, akkor ők hozzák majd a profitot.
Tőlünk nyugatabbra az átlag startup 7 év alatt jut el az eladásig vagy a tőzsdéig. Nálunk ez inkább tíz év körül szokott lenni. Startupból befektetőként pénzt kivenni akkor lehet, ha az már befutott és eladásra kerül. Azaz csak olyan pénzt szabad erre szánni, amire igazából nincs szükségünk.
(Ötödik lecke: Csak felesleges pénzből!)
A portfólióhatás
Egyetlen startupba fektetni kicsit olyan, mint ha egy vadász egyetlen tölténnyel menne el vadászni. Sikerülhet, de valószínűbb, hogy nem fog. Hogy az egyedi kockázatokat kicsit ellensúlyozzuk, érdemes mindjárt többe is beszállni. Egyrészt így hátha legalább az egyik bejön, másrészt minden befektetésből tanulunk valamit. Egy tipikus angyal befektetés Magyarországon 10-50 millió forint. Ha ennek nem tudjuk a sokszorosát rászánni, akkor érdemes más angyalokkal összefogni, és közös portfóliót építeni. Így megoszlik a munka, több szem többet lát, és ugyanaz a pénz több befektetésre elég.
(Hatodik lecke: Másokkal együtt!)
A bizalom
Attól még, hogy mi adjuk a pénzt egy startupba, nem biztos, hogy mindent jobban tudunk, mint az alapítók. Ezért nagyon fontos, hogy olyan viszonyt és kommunikációt alakítsunk ki, ami ezt tükrözi. Egy startupot vagy az alapítók visznek sikerre, vagy úgysem lesz belőle semmi. Azaz befektetőként a célunk az, hogy támogassuk az alapítókat, hagyjuk őket dönteni, de ha tudunk, segítsünk. És a legfontosabb: tudjunk bizalmat szavazni nekik.
(Hetedik lecke: Csak az alapító viheti sikerre!)
Hogy mi kell a sikeres angyalkodáshoz? Pár év múlva remélem, hogy már jobban fogjuk tudni. De addig is rengeteget tanulunk mindennap a portfóliónktól.
