A kormány adócsomag-javaslata módosítaná a jelenleg hatályban lévő társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt is. Adminisztratív jellegű intézkedésnek tekinthető, mely szerint a társasági adózás K+F kedvezménye kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) előzetes minősítése alapján lesz elérhető 2015-től kezdődően, de ezenkívül is jócskán akad még szigorítás a társasági adót érintő módosítások között – amint az együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikkéből kiderül.
A múlt héten bejelentett adótörvényekről részletesebben itt olvashat!
Szigorodik a nyereségminimum meghatározása
Hatályát veszti a Tao. törvény 6. § (8) bekezdésének a) pontja. Ennek következményeként a jövedelem (nyereség)-minimum meghatározásakor az összes bevételt nem lehet csökkenteni az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatás értékével. Ez a rendelkezés valószínűleg sokakat érint, mert ezek voltak az általánosan alkalmazható és nagyobb összegű levonható tételek azoknál, akiknek a tevékenységből adódóan volt ilyen ráfordításuk.
A társasági adóban jelenleg a bevétel 2 százalékát kell jövedelem (nyereség)-minimumnak tekinteni, azonban ezt az összeget különböző tételekkel lehet csökkenteni. A törvénytervezet szerint a nyereségminimum alapjának meghatározása során az összes bevételt csökkentő tételek közül kikerül az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatások értéke.
Hiányzó eszközzel kapcsolatos ráfordítás
A hiányzó eszközzel kapcsolatos ráfordítás nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül – így növeli a társasági adó alapját –, ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve –különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére – nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére.
A módosítás értelmében alapvető szempont, hogy a normális, szokásos hiány miatt, illetve ha a hiányból eredő pénzügyi veszteség a vállalkozásnak megtérül, akkor nem kell az adóalapot növelni. A módosító javaslat szerint az adóalap növelése csak abban az esetben szükséges, ha a nem megfelelő gondosság és a mérséklésre való törekvés elégtelensége együttesen megállapítható.
Az adómentes pálinkától is búcsúzhatunk jövőre.
Elhatárolt veszteség
Főszabályként a 17. § értelmében a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (=az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.
A tervezett módosítás szerint a 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni. A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó a 2014-ben kezdődő adóévben keletkező elhatárolt veszteséget a 2014. december 31-én érvényes szabályok szerint írhatja le az előző korlátozással.
Az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségek felhasználásának eddigi korlátai, a tevékenység folytatására vonatkozó elvárásra tekintettel tovább szigorodnak. Az átalakulás, cégfelvásárlás kapcsán átvett elhatárolt veszteségnek adóévenként legfeljebb csak azon hányada használható fel (írható le), amelyet a továbbfolytatott tevékenységre vonatkoztatott adóévi árbevétel, bevétel a megelőző három adóév átlagos árbevételében, bevételében képvisel.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
