Egy széles szolgáltatói, tanácsadói területen tevékenykedő budapesti kft. vizsgálatakor kiderült, hogy a kiállított bevételi számlák között vannak olyanok, amelyeket nem szerepeltetett a könyvelésében, és olyanok is, amelyeket egy kétes eredetű számlázóprogrammal állított ki. A társaság képviselője a program beszerzéséről semmilyen dokumentumot nem mutatott be, és felszólítás ellenére sem csatolta a hitelességet igazoló fejlesztői nyilatkozatot.
Mivel a vállalkozás a számlatömbjéből, illetve az általa használt legális és illegális számlázóprogramokból kiállított számláinak csak egy részét szerepeltette a könyvelésében, és a hiányzó sorszámokhoz tartozó bizonylatokat az ellenőrzéskor sem bocsátotta a revízió rendelkezésére, a NAV – a bemutatott számlákon feltüntetett ellenértéket alapul véve – becslést alkalmazott. Az eljárás 148 millió forint eltitkolt bevételre derített fényt.
A nem makulátlan adózói múlttal rendelkező kft. a költségeknél szintén a maga javára „tévedett”. Összesen 71 millió forintot számlák nélkül, jogtalanul számolt el, miközben a beszerzéshez köthető áfát levonta. Az ügyben feltárt jogsértések miatt összesen 81 millió forint adóhiány megállapítása várható, melyhez további 80 millió forint összegű bírság és késedelmi pótlék társul.
Rámennek az áfa-visszaigénylőkre
Azok a vállalkozások szinte biztosan számíthatnak az ellenőrzésre, amelyek levonható áfát kérnek vissza. A kifizetés előtt ellenőrizni kell, hogy jogosultan kérik vissza pénzt, nem pedig adócsalásról van szó. Ha nem jogos, de jóhiszeműen igényelték vissza a pénzt, akkor a jogtalanul visszaigényelt összeg 50 százaléka is lehet az adóbírság.
