Rengeteget változott az ökoszisztéma az utóbbi években – kezdte a beszélgetést Katona Zsolt, a Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója. A Budapesti Értéktőzsde korábbi vezérigazgatójaként felidézte: már akkor kiemelt céljuk volt, hogy olyan eljárásokat fejlesszenek, amelyek lehetővé teszik a kockázati tőke, a venture capital, a magántőke, illetve a közösségi finanszírozás bevonását is a nem klasszikus tőzsdeérett cégekhez is. Ezek a folyamatok mára kezdenek beérni, látják a kedvező jeleket. Másik előrelépésként a nagymértékű EU-s és állami tőkét említette, amelyek befolytak a létrejövő alapokba, ezzel több száz startup kapott friss tőkét és lehetőséget a növekedésre.
Mátrai Károly, a KELER KSZF Zrt. vezérigazgatója mindehhez azt tette hozzá, hogy szerinte is az ökoszisztéma alapjai, infrastruktúrája mára nagyrészt kialakultak. 10 évvel ezelőtt még 1-1 intézmény, tőkelap dolgozott a piacon, most viszont arról lehet beszélni, hogy már az első pro funding megoldások is elindulnak Magyarországon.
Szűcs Gergely, a Valor Capital vezérigazgatója szerint a magyar cégeknek 10 évvel ezelőtt nehéz volt kockázati tőke forráshoz jutni. A Jeremie Programok a növekedési tőkét „megtolták”, mára pedig kiépültek az inkubátorházak, akcelerátorok, vannak állami és EU-s támogatással működő privát programok.
Szép Zoltán vállalkozásfejlesztési szakértő is úgy értékelte, hogy az elmúlt években óriási fejlődés ment végbe: egyre inkább az a kérdés kerül előtérbe, hogy hogyan tudjuk a vállalkozásfejlesztés egy új platformját megteremteni, ez pedig a tőkeági finanszírozás. Szép egyúttal kiemelte, a következő időszakban meghatározó jelentősége lesz a vállalkozói tudás átadásának és fejlesztésének a kkv-szektorban.
Berepültek az angyalok
Kovács Péter, az IseeQ, az xLabs, a Budapest Startup Safari és a Global Startup Awards társalapítója pozitív változásként értékelte egy új befektetői réteg, az úgynevezett angyalok megjelenését főleg a korai finanszírozásoknál.
Ha nem elég egy cég elindításához, továbbfejlesztéséhez az FFF, azaz a család (family), a barátok (friends) és a bolondok (fools) által adott pénz, utánuk jelennek meg az angyalok a saját „okos tőkéjükkel”, azaz ők nem csak pénzt, hanem kapcsolati tőkét, tudást is adnak – írta körül az angyalok mibenlétét Katona Zsolt.
Az üzleti angyalok a saját pénzüket viszik piacra, valamilyen sikersztorit már felépítettek, ilyen például a Mysis, Ustream – jegyezte meg Kovács Péter.
Mindez a magyar piacon még komoly fejlesztést igényel – vélte Szűcs Gergely, aki az FFF finanszírozás legnagyobb problémájára is rávilágított egy egyszerű példával. Nemzetközi összevetésben egy magyar családnál elképzelhetetlen, hogy 10-20 millió forintot összedobjanak gyerekük startupjának elindításához.
Nem a pénzhiány a fő gond
Egy vállalkozás növekedési szakaszában már az angyalok sem elegendők. A finanszírozásnál itt már a cég számait, növekedési kilátásait nézik, az alapítók cégvezetői tapasztalatokkal kell, hogy rendelkezzenek, valamint fel kell mutatniuk minimum 100 millió forint árbevételt is.
Jelenleg mintegy 200-300 milliárd forint van a kockázati tőke szegmensben, ami Katona Zsolt szerint hatalmas lökést tud adni a magyar startupoknak.
„Pénz van. Nem a pénz a szűk keresztmetszet, hanem azokból a cégekből van kevés, aki ezt megfelelően tudják használni. Nehezen tudunk kitörni a határokból, a lengyelekhez képest lemaradva vannak a magyar cégek. Nem tudnak vizionálni tágabb földrajzi határokon” – véli Kovács Péter.
További hátrányunk, hogy nagyon alacsony a hazai vállalkozások együttműködési képessége. Szép Zoltán példaként hozta: az előző támogatási ciklusban a vállalkozások együttműködése volt az egyetlen olyan prioritás, aminek a kihasználtsága a nullához közelített. A magyar vállalkozói tömeg nem képes másod- vagy harmadmagával összeállni és valamilyen közös projektet megvalósítani. A közös fejlődésben tehát az új startup generációnak nagy szerepe van.
Az utóbbi időszakban nemcsak a vásárlók, a befektetők is előnyben részesítik a társadalmi ügyek mellett elkötelezett társaságokat. Mennyire tartják szem előtt egy vállalatnál, hogy nem csak üzleti, de társadalmi célú törekvése is legyen?
Katona Zsolt példaként hozta a Magyar Fejlesztési Bank részvételével létrehozott Social Impact alapot. Az alapnál kiemelt cél, hogy nem csak a hozam számít, hanem valamilyen mérhető társadalmi hatása is legyen egy befektetésnek, legyen az akár munkahelyteremtés vagy felzárkóztatás. Ez persze gyakran a hozam kárára történik. Ugyanakkor a trend már a normál befektetési alapoknál is terjed. Vannak specifikusan létrehozott befektetési alapok, amelyek ezeket a célokat is figyelembe veszik.
További cikk a Privátbankár.hu Finanszírozás 2019 konferenciáról: A magyar kkv-knak bírniuk kell a tempót – mit hozhatnak a kormány új intézkedései? >>>>>
