A tárca tájékoztatása szerint a Magyar Közlönyben szerdán megjelent jogszabály módosította az említett törvényt, változott a polgári perrendtartás, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával kapcsolatos, továbbá az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló korábbi törvény is. (Három százalékkal nőtt a határidőben fizető cégek aránya, de ennek sem örülhetünk felhőtlenül.)
A módosítások egy része az eljárások gyorsítását szolgálja, a hatóságok a jogszabályban meghatározott ügyekben mérlegelhetik majd a most kötelezően bevonandó szakhatóságok körét - áll a közleményben. Mint írták, új alapokra helyezik az elektronikus ügyintézés szabályait, ennek célja, hogy segítsék az ügyfelek számára kényelmesebb megoldások minél gyorsabb elterjedését, és ezáltal a költségtakarékosabb megoldások alkalmazását is lehetővé tegyék.
Az új szabályozás alapján telefonon, az interneten vagy személyesen érdemi "egyablakos" ügyintézésre lesz lehetőség. Egyes kormányablak-funkciókat a hatóságok mellett közigazgatáson kívüli szervezetek is elláthatnak (például akár egyes postahivatalok), így a személyes ügyindítás lehetősége közelebb vihető az állampolgárokhoz. Az új törvény alapján már az is biztosítható lesz, hogy az ügyfélnek ne kelljen sokféle igazolványt magával cipelnie (TAJ-kártya, adóigazgatási jel, személyi igazolvány) az ügyintézéshez.
A KIM kiemelte: a hatósági ügyintézés racionalizálási folyamatába illeszkedik a miniszterhez telepített hatósági ügyek felülvizsgálata is. A tárca koordinációja mellett megtörtént a kormányzati struktúra felülvizsgálata, ennek eredményeként a jelenleg minisztereknek címzett hatósági hatáskörök mintegy 40 százaléka szűnik meg vagy kerül át más felügyelet alá. Így például 2012-től a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal dönt majd a határátkelőhelyeken előterjesztett, három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti eljárásokban.
A módosítás hangsúlyosabb szerepet szán a civil szervezeteknek. A jövőben lehetőséget kapnak a civilek arra, hogy ügyfél jogállást kapjanak bármely jogszabály - tehát akár egy önkormányzati rendelet - esetén is, így például nagyberuházások építési engedélyezése során a környezetvédelmi érdekek érvényre juttatása hatékonyabb lehet. Emellett a módosítás feljogosítja e szervezeteket a nyilatkozattételre, azaz ezek hatékonyabban tudják kifejteni érdekképviseleti tevékenységüket, a hatósági döntések megalapozottabbak lehetnek, és mégsem fenyeget az ügyek elhúzódásának veszélye - áll a KIM közleményében.
A cégeknek is jobb lesz
Elfogadta a kormány az Egyszerű Állam programot, melynek keretében 114 lépésen keresztül 500 milliárd forinttal csökkentenék a vállalkozók bürokráciával kapcsolatos adminisztratív költségeit - jelentette be Cséfalvay Zoltán, a parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkár. Szerinte a lépés fontosságát az is jelzi, hogy itthon mind világviszonylatban, mind a visegrádi országokhoz mérten magasak a bürokratikus költségek, hiszen amíg ezek az EU-ban 3,8 százalékot tesznek ki, addig Magyarországon 10,5 százalékot. „Egy átlagos magyar cég évente 3 millió forintot költ adminisztrációra, ez a terveink szerint mintegy 500 ezer forinttal fog csökkenni a program végére." - közölte az NGM államtitkára.
Cséfalvay szerint a mostani program egy win-win szituáció, tehát mindenki nyer rajta, a vállalkozások pénzt, időt és energiát spórolnak, míg az államnak így könnyebb gazdasági növekedést terveznie és ezáltal akár munkahelyek (a remények szerint akár 100 ezer) is létrejöhetnek. A spórolás azonban nemcsak a vállalkozói oldalt érinti, hiszen a nemzetközi elemzések alapján 20 forintnyi adminisztratív költséggel előállított adatszolgáltatás állami ellenőrzéséhez, illetve regisztrációjához 1 forint költségvetési kiadás párosul. Így könnyen kiszámolható, hogy a kormány által tervezett 500 milliárdos csökkentés 25 milliárdos állami kiadáscsökkenést hordozhat magában. (A témáról bővebben ide kattintva olvashat.)
