Fontosabb lehet az egészségbiztosítás a cafeteriában jövőre

Miközben a cafeteria-juttatások terhei 2013-ban 30,9 százalékról 35,7 százalékra emelkednek, a munkáltatók jövőre is adómentes juttatásként adhatják dolgozóiknak a visszavásárlási értékkel nem rendelkező egészségbiztosítást. Bár a jövő évtől érvényes adóváltozások között vannak még kérdőjelek.

Versenyképes alternatíva

Pászka Zsuzsa

„Jövőre az adómentes egészségbiztosítás még kedvezőbb alternatíva lehet a 35,7 százalékos terhekkel rendelkező egészségpénztárakkal szemben – jelentette ki Pászka Zsuzsa, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Bár a jelenlegi helyzetben munkavállalók többsége érthetően az olyan készpénz-helyettesítő, a pillanatnyi rezsikiadásokat könnyítő juttatásokat preferálja, mint az étkezési, közlekedési hozzájárulások, egyre több nyomós érv szól amellett, hogy a juttatások körében ez a szolgáltatás is helyet kapjon.”

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint ennek hatására tovább nőhet az egészségbiztosítások szerepe a cafeteria-rendszereken belül, annál is inkább, mert a munkavállalók körében – bár a többségnek erre nincsen anyagi bázisa – folyamatosan nő az igény az államilag finanszírozottnál magasabb szintű ellátás iránt.

Ötödével nőtt az állomány

A MABISZ harmadik negyedéves adatai szerint a hazai piacon egy év alatt több mint 21 százalékkal, 4,7 milliárd forintra nőtt a betegségbiztosítási termékek záró állománydíja, ennek ellenére a termék potenciálja még óriási: jelenleg a lakosság mintegy 5 százaléka rendelkezik ilyen biztosítással, miközben az NRC Piackutató közelmúltban publikált adatai szerint 53 százalék számít potenciális igénybevevőnek.

Alternatív megoldásokat keresünk
Elégedetlenek vagyunk az állami egészségüggyel, ezért egyre többen keresünk alternatív megoldásokat. Az UNION Biztosító nemrég publikált kutatása szerint kétszer annyi munkavállaló nyitott az egészségbiztosításra, ha azt juttatásként munkáltatójuktól kapja.
Az említett felmérés adatai szerint a lakosság 50 százaléka elégedetlen az állami egészségügyi ellátással, a három legnagyobb probléma a hosszú várakozási idő, a megfelelő felszereltség, illetve a szakember-ellátottság hiánya. Miközben 73 százalék fontosnak tartja, hogy felkészült legyen váratlan egészségügyi kiadásokra, 52 százaléknyian kisebb kiadást sem tudnának saját erőből fedezni.

Bővül a kínálat

Díjak, költségek
„Az egészségbiztosítások díja a kínált szolgáltatások körétől, illetve a biztosítás kedvezményezettjének életkorától függően igen széles határok között mozog – magyarázza a FBAMSZ szakértője. – A szűrést, a fontosabb járóbeteg-ellátásokat és diagnosztikai költségeket fedező egészségbiztosítások egy 30 éves ügyfél számára már havi 6-7 ezer forintért is elérhetőek, ami töredéke annak a költségnek, amibe egy betegállomány miatti kiesés jelenthet a munkáltatónak. A díjak összehasonlításánál figyelembe kell venni azt is, hogy a csoportosan megkötött biztosítás költsége sokkal kedvezőbb az egyéni díjaknál, ily módon akár több tíz százalékos kedvezmény is elérhető.”
További előny, hogy a változatlan adómentesség hatására egyre több biztosító lép piacra folyamatosan szélesedő szolgáltatásokat biztosító egészségbiztosítási termékekkel. Miközben a múltban csupán bizonyos helyzetekre (műtéti térítés, kórházi napidíj, emelt szintű ellátás, stb.) lehetett összegbiztosításokat kötni, az újabb termékek már szinte a teljes járóbeteg-ellátást is finanszírozhatják, akár felső limit nélküli térítéssel.

E termékek fontos részét képezik a megelőzést szolgáló éves szűrések, amelyek előfinanszírozási kötelezettség nélkül, hálapénzmentesen, ugyanabban az előre egyeztetett időpontban zajlanak le. A kínálat gyakorlatilag hétről hétre bővül, ezért immár ezen a területen is egyre nagyobb szerep jut a munkáltatók vagy a magánszemélyek megfelelő választását segítő biztosítási alkuszoknak.

Egyre fontosabb az egészségmegőrzés

Az egészség, annak megőrzése a magyar lakosság számára is egyre fontosabb kérdés. A GfK Hungária által a közelmúltban készített Magyar Egészségszegmensek tanulmány szerint Magyarországon négy nagy csoportba sorolható a 15 évnél idősebb lakosság a saját egészségéhez fűződő viszonya szerint.

Adóváltozások 2013
A biztosítások háza táján sok a változás lesz a jövő évtől, ráadásul az szja törvénybe bekerült új megfogalmazás kellően bonyolult. Minden esetre a teljes életre szóló kockázati életbiztosításokra vonatkozó 2012. évi szabályok továbbra is hatályban maradnak. Ez azt jelenti, hogy az ilyen biztosítás munkáltató által fizetett rendszeres díja 2013. január 1-jétől továbbra is adómentes juttatásnak minősül akkor is, ha a biztosítás visszavásárlási értékkel bír. De az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a törvény adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amelyet az adómentes díjat fizető személynek a havi adó- és járulékbevallásában kell teljesítenie, mutatott rá P. Király Ágnes, szakértő.
Az adómentesen adható juttatási kategóriában maradt a kockázati élet és egészségbiztosítás is – a törvény itt nevesíti a tavaly bevezetett betegségbiztosítást –, de havonta csak a minimálbér 30 százalékáig adható ilyen feltételekkel. Ráadásul az értékhatár az élet-, betegség- és balesetbiztosításra együttesen vonatkozik.
Az még nagy kérdés – és egyelőre a tanácsadók is az adóhivatal állásfoglalására várnak –, hogy az új megfogalmazás értelmében a szűrővizsgálatok beletartoznak-e az adómentes juttatási körbe. A menedzserszűrés 2012-ben sem volt adómentesen adható, bár sok cég félreértette a jogszabályt. 2013-tól viszont az is kérdéses, hogy azt a kockázati betegségbiztosítást, amelynek van szűrővizsgálati eleme – például állapotfelmérés, prevenciós vizsgálat – fizetheti-e a munkáltató adómentesen.
A szolgáltatásalapú betegségbiztosítások, amelyek elősegíthetik a munkavállalóink jó közérzetét, egészségét, lojalitását azáltal, hogy magas színvonalú egészségügyi szolgáltatáshoz jutnak, továbbra is adómentesen adhatók a minimálbér 30 százalékáig. Ezen kívül 2013-tól a normál közterhű, 51,17 százalékkal adózó juttatások közé bekerült az úgynevezett adóköteles biztosítási díj, amelyen érthetünk minden olyan személybiztosítási díjat, amely nem adómentes.
A népesség közel negyede (24 százalék) tekinthető a hagyományos értelemben egészségtudatosnak, akik sok erőfeszítést tesznek egészségük megőrzése érdekében. A hatodrészük (15 százalék) az egészségközpontú viselkedést divatként követik és teszik mindennapjaik fontos részévé. A lakosság harmada (33 százalék) sokkal többet tud az egészséges életvitelről, mint amennyit meg is valósít a mindennapokban. Időről időre akár el is határozzák, hogy többet tesznek az egészségükért, azonban a legtöbbször valami mégis megakadályozza őket ebben. A lakosság bő negyede (28 százalék) passzív az egészségért tett erőfeszítések tekintetében és bár folyamatosan aggódnak az egészségükért, a cselekvésig nem jutnak el.

A kutatóintézet saját vizsgálatai és nemzetközi kutatások egyaránt azt mutatják, hogy az egészség a kifejezés szó szerinti értelmében nem csupán funkciók összessége, de egyben a jóllét megélése. Ennek okán - GfK Hungária a Egészséggazdasági Monitor megállapítása szerint - az idősödő társadalom és a rohamléptekkel fejlődő technológia, valamint az emberek teljes körű egészségigénye következményeként egészen más egészségügyre és más szolgáltatói, gyártói szemléletre van szükség. A betegek egyre inkább valódi ügyfelek és fogyasztók, akik egyre kritikusabbak és egyre „válogatósabbak”.

Nemzetközi vizsgálatok és a GfK Hungária újabb kutatásainak nagyon fontos tanulsága, hogy az egészség jóval több, mint funkciók összessége, sokkal inkább köthető az egészséggel kapcsolatos pozitív élményekhez, a jóllét gyakorlati megéléséhez. Mindennek következtében egészségértéket csupán a személyes értékek mentén lehet nyújtani, a beteg számára nyújtott személyes egészségélmények sorozatával.

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo