Fontosabb lehet az egészségbiztosítás a cafeteriában jövőre
Miközben a cafeteria-juttatások terhei 2013-ban 30,9 százalékról 35,7 százalékra emelkednek, a munkáltatók jövőre is adómentes juttatásként adhatják dolgozóiknak a visszavásárlási értékkel nem rendelkező egészségbiztosítást. Bár a jövő évtől érvényes adóváltozások között vannak még kérdőjelek.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
„Jövőre az adómentes egészségbiztosítás még kedvezőbb alternatíva lehet a 35,7 százalékos terhekkel rendelkező egészségpénztárakkal szemben – jelentette ki Pászka Zsuzsa, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Bár a jelenlegi helyzetben munkavállalók többsége érthetően az olyan készpénz-helyettesítő, a pillanatnyi rezsikiadásokat könnyítő juttatásokat preferálja, mint az étkezési, közlekedési hozzájárulások, egyre több nyomós érv szól amellett, hogy a juttatások körében ez a szolgáltatás is helyet kapjon.”
A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) várakozása szerint ennek hatására tovább nőhet az egészségbiztosítások szerepe a cafeteria-rendszereken belül, annál is inkább, mert a munkavállalók körében – bár a többségnek erre nincsen anyagi bázisa – folyamatosan nő az igény az államilag finanszírozottnál magasabb szintű ellátás iránt.
Ötödével nőtt az állomány
A MABISZ harmadik negyedéves adatai szerint a hazai piacon egy év alatt több mint 21 százalékkal, 4,7 milliárd forintra nőtt a betegségbiztosítási termékek záró állománydíja, ennek ellenére a termék potenciálja még óriási: jelenleg a lakosság mintegy 5 százaléka rendelkezik ilyen biztosítással, miközben az NRC Piackutató közelmúltban publikált adatai szerint 53 százalék számít potenciális igénybevevőnek.
Az említett felmérés adatai szerint a lakosság 50 százaléka elégedetlen az állami egészségügyi ellátással, a három legnagyobb probléma a hosszú várakozási idő, a megfelelő felszereltség, illetve a szakember-ellátottság hiánya. Miközben 73 százalék fontosnak tartja, hogy felkészült legyen váratlan egészségügyi kiadásokra, 52 százaléknyian kisebb kiadást sem tudnának saját erőből fedezni.
Bővül a kínálat
Díjak, költségek
„Az egészségbiztosítások díja a kínált szolgáltatások körétől, illetve a biztosítás kedvezményezettjének életkorától függően igen széles határok között mozog – magyarázza a FBAMSZ szakértője. – A szűrést, a fontosabb járóbeteg-ellátásokat és diagnosztikai költségeket fedező egészségbiztosítások egy 30 éves ügyfél számára már havi 6-7 ezer forintért is elérhetőek, ami töredéke annak a költségnek, amibe egy betegállomány miatti kiesés jelenthet a munkáltatónak. A díjak összehasonlításánál figyelembe kell venni azt is, hogy a csoportosan megkötött biztosítás költsége sokkal kedvezőbb az egyéni díjaknál, ily módon akár több tíz százalékos kedvezmény is elérhető.”
További előny, hogy a változatlan adómentesség hatására egyre több biztosító lép piacra folyamatosan szélesedő szolgáltatásokat biztosító egészségbiztosítási termékekkel. Miközben a múltban csupán bizonyos helyzetekre (műtéti térítés, kórházi napidíj, emelt szintű ellátás, stb.) lehetett összegbiztosításokat kötni, az újabb termékek már szinte a teljes járóbeteg-ellátást is finanszírozhatják, akár felső limit nélküli térítéssel.
E termékek fontos részét képezik a megelőzést szolgáló éves szűrések, amelyek előfinanszírozási kötelezettség nélkül, hálapénzmentesen, ugyanabban az előre egyeztetett időpontban zajlanak le. A kínálat gyakorlatilag hétről hétre bővül, ezért immár ezen a területen is egyre nagyobb szerep jut a munkáltatók vagy a magánszemélyek megfelelő választását segítő biztosítási alkuszoknak.
Egyre fontosabb az egészségmegőrzés
Az egészség, annak megőrzése a magyar lakosság számára is egyre fontosabb kérdés. A GfK Hungária által a közelmúltban készített Magyar Egészségszegmensek tanulmány szerint Magyarországon négy nagy csoportba sorolható a 15 évnél idősebb lakosság a saját egészségéhez fűződő viszonya szerint.
Adóváltozások 2013
A biztosítások háza táján sok a változás lesz a jövő évtől, ráadásul az szja törvénybe bekerült új megfogalmazás kellően bonyolult. Minden esetre a teljes életre szóló kockázati életbiztosításokra vonatkozó 2012. évi szabályok továbbra is hatályban maradnak. Ez azt jelenti, hogy az ilyen biztosítás munkáltató által fizetett rendszeres díja 2013. január 1-jétől továbbra is adómentes juttatásnak minősül akkor is, ha a biztosítás visszavásárlási értékkel bír. De az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a törvény adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amelyet az adómentes díjat fizető személynek a havi adó- és járulékbevallásában kell teljesítenie, mutatott rá P. Király Ágnes, szakértő.
Az adómentesen adható juttatási kategóriában maradt a kockázati élet és egészségbiztosítás is – a törvény itt nevesíti a tavaly bevezetett betegségbiztosítást –, de havonta csak a minimálbér 30 százalékáig adható ilyen feltételekkel. Ráadásul az értékhatár az élet-, betegség- és balesetbiztosításra együttesen vonatkozik.
Az még nagy kérdés – és egyelőre a tanácsadók is az adóhivatal állásfoglalására várnak –, hogy az új megfogalmazás értelmében a szűrővizsgálatok beletartoznak-e az adómentes juttatási körbe. A menedzserszűrés 2012-ben sem volt adómentesen adható, bár sok cég félreértette a jogszabályt. 2013-tól viszont az is kérdéses, hogy azt a kockázati betegségbiztosítást, amelynek van szűrővizsgálati eleme – például állapotfelmérés, prevenciós vizsgálat – fizetheti-e a munkáltató adómentesen.
A szolgáltatásalapú betegségbiztosítások, amelyek elősegíthetik a munkavállalóink jó közérzetét, egészségét, lojalitását azáltal, hogy magas színvonalú egészségügyi szolgáltatáshoz jutnak, továbbra is adómentesen adhatók a minimálbér 30 százalékáig. Ezen kívül 2013-tól a normál közterhű, 51,17 százalékkal adózó juttatások közé bekerült az úgynevezett adóköteles biztosítási díj, amelyen érthetünk minden olyan személybiztosítási díjat, amely nem adómentes.
A népesség közel negyede (24 százalék) tekinthető a hagyományos értelemben egészségtudatosnak, akik sok erőfeszítést tesznek egészségük megőrzése érdekében. A hatodrészük (15 százalék) az egészségközpontú viselkedést divatként követik és teszik mindennapjaik fontos részévé. A lakosság harmada (33 százalék) sokkal többet tud az egészséges életvitelről, mint amennyit meg is valósít a mindennapokban. Időről időre akár el is határozzák, hogy többet tesznek az egészségükért, azonban a legtöbbször valami mégis megakadályozza őket ebben. A lakosság bő negyede (28 százalék) passzív az egészségért tett erőfeszítések tekintetében és bár folyamatosan aggódnak az egészségükért, a cselekvésig nem jutnak el.
A kutatóintézet saját vizsgálatai és nemzetközi kutatások egyaránt azt mutatják, hogy az egészség a kifejezés szó szerinti értelmében nem csupán funkciók összessége, de egyben a jóllét megélése. Ennek okán - GfK Hungária a Egészséggazdasági Monitor megállapítása szerint - az idősödő társadalom és a rohamléptekkel fejlődő technológia, valamint az emberek teljes körű egészségigénye következményeként egészen más egészségügyre és más szolgáltatói, gyártói szemléletre van szükség. A betegek egyre inkább valódi ügyfelek és fogyasztók, akik egyre kritikusabbak és egyre „válogatósabbak”.
Nemzetközi vizsgálatok és a GfK Hungária újabb kutatásainak nagyon fontos tanulsága, hogy az egészség jóval több, mint funkciók összessége, sokkal inkább köthető az egészséggel kapcsolatos pozitív élményekhez, a jóllét gyakorlati megéléséhez. Mindennek következtében egészségértéket csupán a személyes értékek mentén lehet nyújtani, a beteg számára nyújtott személyes egészségélmények sorozatával.
