Földet vettél volna? Nem fogsz!

Az alkotmányozáson kívül kevés törvénytervezetet kísért annyi indulat, mint a pénteken elfogadott földtörvényt, ami nem is csoda, hiszen a jogszabály gyakorlatilag kizárja a magyar állampolgárok túlnyomó részét a földvásárlók köréből.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Komoly indulatokat váltott ki a földtörvény – Kép: SXC

Csak az elmúlt évek alkotmányozási hercehurcáit kísérték akkora indulatok, mint a pénteken elfogadott földtörvényt. Civil szervezetek, politikai pártok nyílt levelekkel bombázzák a köztársasági elnök Áder Jánost, hogy írja, illetve ne írja alá a törvényt. A Fideszen belül is szakadást okozott a jogszabály, amelynek elfogadását is példátlan botrány kísérte. De miről is szól a törvény tulajdonképpen?

A vidékfejlesztési miniszter csaknem egy éve, tavaly július 12-én terjesztette a parlament elé az új földtörvényjavaslatát, de a törvénytervezet kialakítása immár csaknem két éve zajlik, ami meglepő a kormányzat törvényhozói kompetenciáját figyelembe véve. Az új földtörvény több ütemben lép hatályba: egy része december 15-én, majd a többi rendelkezés 2014. január 1-jén, március 1-jén és május 1-jén. A törvény kétharmados, tehát megváltoztatásához komoly politikai földindulásra lesz szükség.

Földet csak földművesnek

A pénteken elfogadott jogszabály szerint földet csak magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai. Az unión kívüli államok polgárainak földszerzési tilalma fennmarad. Ugyanakkor a törvény ezekkel a kitételekkel a magyar állampolgárok túlnyomó részét is kizárja a földszerzésre jogosultak köréből. (Pedig a magyar termőföld régiós összevetésben igencsak jó befektetésnek számít.)

A földszerzés feltétele, hogy a tulajdonos vállalja: a föld használatát másnak nem engedi át, és eleget tesz földhasznosítási kötelezettségének. Vállalnia kell továbbá, hogy a földet a tulajdonszerzéstől öt évig nem hasznosítja más célra. Feltétel az is, hogy nyilatkozzon: nincs fennálló földhasználati díjtartozása.

Csak a sógor, a pap vagy az állam kaphat ajándékba földet

A finánctőkétől félti a földet Ángyán
Ángyán József, volt államtitkár kilépett a Fidesz-frakcióból a földtörvény elfogadása után. A képviselő szerint a most elfogadott földforgalmi törvény alkalmatlan arra, hogy megvédje a helyi gazdálkodók számára a földet, ezért meg kell változtatni, mert – amint mondta –  „a hazánk és a megmaradásunk a tét. Ugyanis aki megszerzi az erőforrásainkat, a földünket, a vizeinket, azt csinál velünk, amit akar, vagyis a puszta létünk forog kockán". Szerinte a most elfogadott törvény lehetővé teszi a földtulajdon maximális méretének családon belüli megsokszorozását, és nem szab korlátot a bankok földszerzésének sem. Ez utóbbi pedig azzal fenyeget, hogy „a finánctőke ráteszi a kezét a magyar földre, és akkor végünk" – fogalmazott a politikus. Szerinte az integrátor szerepre szánt, úgynevezett mintagazdaságok is arról szólnak, hogy állami földkoncesszióhoz juttassanak tőkés társaságokat. „A mohóság nem ismert határokat, és mindent visz" – tette hozzá. (A földtörvény egyébként a bankok tetszését sem nyerte el.)
Földet cserével akkor lehet szerezni, ha az új tulajdonosnak egyébként is van földje az adott településen, vagy ott lakik, vagy lakhelye, illetve agrárüzemének központja – legalább három éve – maximum 20 kilométerre van annak a helységnek a közigazgatási határától, ahol a föld van. Földet ajándékozni csak közeli hozzátartozónak, bevett egyháznak, önkormányzatnak és az állam javára lehet.

A törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig – a termelőszervezetekhez hasonlóan – legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők viszont a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak. Kikerült azonban a törvényből a családi gazdaságok méretét 500 hektárban maximáló rendelkezés. Egy négytagú család tehát elméletben akár 7200 hektár földet is birtokolhat, sógorokkal együtt ennek akár a többszörösét is. A jogszabály szerint a 300 hektáros földszerzési maximum túlléphető a törvény hatálybalépésekor meglévő föld kisajátítása miatt kapott kártalanítás összegéből vett területtel, valamint közös tulajdon, illetve házastársi vagyonközösség megszűnése esetén.

Jönnek a földbizottságok

Nem tetszik a MOSZ-nak
A földtörvény visszautasítását kéri a köztársasági elnöktől a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az agár-érdekképviselet álláspontja ugyanis az, hogy a magyar mezőgazdaság és ezen belül különösen a szövetség által képviselt társas vállalkozások alapvető érdekeit, működésüket, továbbá több tízezer ember munkahelyét számos rendelkezésével hosszú távon veszélyezteti a jogszabály. A MOSZ már a tervezet elhúzódó vitái során figyelmeztetett arra, hogy a törvény számos rendelkezése sérti a jogbiztonságot, a jogállamiságot, a földtulajdonosoknak a tulajdonukkal való rendelkezési jogát, a vállalkozási szabadságot, a gazdaság szereplőinek egyenjogúságát, illetve diszkriminálja a társas vállalkozásokat. A termőföld használatához gyakorlatilag csak haszonbérleti szerződéssel jutó társas vállalkozásokat kiszolgáltatottá teszi az elő-haszonbérleti joggal rendelkezőknek és a szerződéseket jóváhagyó hatóság önkényének.
Bejön a törvény az AgrárkamaránakA földtörvény aláírását kéri Áder János köztársasági elnöktől a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Álláspontjuk szerint a törvény támogatja, hogy a föld azé legyen, aki megműveli. A NAK elfogadhatatlannak tartja a spekulációs célú földszerzéseket, így üdvözölik azt a törekvést, hogy az ilyen ügyletek kiszoruljanak a magyar földpiacról – írták. Emlékeztettek arra: már a zsebszerződések ügyében is jelezték, hogy az eszközök elégtelenek, ezért szigorúbb rendelkezésekre van szükség. A NAK szerint az új földforgalmi törvény a helyi közösségek bevonásával megvédi a magyar termőföldet és a tízéves moratórium lejárta után EU-konform módon ad választ a földforgalom aktuális kérdéseire – mutattak rá az államfőnek írt levélben.

Termőföld eladásakor az elővásárlási jog első helyen az államot illeti. Ezt követi a földet legalább három éve használó földműves, aki vagy szomszéd, vagy helyben lakik, vagy akinek a lakhelye, illetve üzemközpontja legalább három éve olyan településen van, amely a település határától legfeljebb 20 kilométerre fekszik. A jövőben ténylegesen csak az vehet földet, aki földműves, helyben él, a gazdákból alakult földbizottság jóváhagyja, majd egy állami hivatal is engedélyezi a vásárlást. Ennek megfelelően az új földtörvény rendelkezik a helyi földbizottságok létrehozásáról. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adásvételéhez. Tagjuk legalább három, legfeljebb kilenc helyi gazdálkodó lehet. A szerződés életbe lépéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges.

Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása az állam tulajdonszerzéséhez, az állami és az önkormányzati tulajdonban álló föld elidegenítéséhez, a földtulajdonjog ajándékozásához, a közeli hozzátartozók közötti tulajdonjog-átruházáshoz, és a tulajdonostársak közötti átruházáshoz, ha ezzel a közös tulajdon megszűnik. Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a földhasználat átengedéséről szóló szerződést is a mezőgazdasági igazgatási szervnek kell jóváhagynia. Nem szerezhet földhasználati jogosultságot olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodószervezet, amely nem minősül átláthatónak, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság sem.

A törvény semmisnek nyilvánítja a szerződéses haszonélvezeti jogot, kivéve, ha a szerződés közeli hozzátartozó javára állapítja meg azt. A haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés legfeljebb húsz évre szólhat. Azok a tulajdonjogról és földhasználatról szóló szerződések is semmisnek minősülnek, amelyek a most megállapított szerzési korlátozásba, tilalomba ütköznek. Ennek megállapítására az ügyészség pert indíthat. Szintén semmisnek nyilvánítja a törvény a hatálybalépése előtt megkötött haszonkölcsön-szerződés időtartamának meghosszabbítását. A törvény hatálybalépésekor fennálló haszonkölcsön-szerződések 2014 végén megszűnnek.

A kormánypártnak tetszik, az ellenzéknek nem
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szombaton a képviselőcsoport nevében ugyancsak nyílt levélben kérte az államfőt, írja alá a földtörvényt.
Az MSZP is nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz, de az ellenzéki párt azt kérte Áder Jánostól, ne írja alá a földtörvényt, hanem megfontolásra küldje vissza az Országgyűlésnek.
Az LMP is arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a „botrányos körülmények között" elfogadott jogszabályt. Jelezték, a vidék népességmegtartó erejéért, a vidéki megélhetés jövőjéért aggódnak.
Az ügyben hasonló álláspontot fogalmazott meg az Együtt-PM is, a pártszövetség arra kérte Kövér László házelnököt, hogy ne terjessze fel államfői aláírásra a törvényt.
A Jobbik keddre földvédelmi kerekasztalt hívott össze, abban bízva, hogy nyomást tudnak majd gyakorolni a kabinetre, és végső soron el tudja érni, hogy egy év múlva ne lépjen hatályba az új földtörvény.

Véleményvezér

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.
A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo