2014 ősze és a télelő az átlagosnál csapadékosabb volt, amit száraz télutó és tavasz követett, helyenként aszály is előfordult. Az őszi betakarítási és vetés-előkészítési munkákat eleinte a sok csapadék nehezítette, később pedig a nehezen elvetett mag kelését késleltette a szárazság.
A 2015-ben a nyári viharok korán érkeztek: április végén, május elején megjelentek az első zivatarfelhők, intenzív jégverések kíséretében. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 22 települését május 25-én érte szokatlan erejű és kiterjedésű jégverés. Június és július első felében egymást váltották az időjárási frontok hazánk felett, több esetben a fővárost és környékét is szokatlan erejű felhőszakadás és jégeső érte. (A júliusi jégesők több kárt okoztak a mezőgazdaságban, mint amennyi tavaly fél év alatt összesen történt, csak a Generali Biztosító július hónapban közel 550 olyan káresetet regisztrált az agrárszektorban, ami a heves viharokhoz köthető, ezek összege pedig meghaladja a 830 millió forintot.)
A nyár közepén megnyugodott az időjárás, sőt, augusztus végére ismét a szárazság okozta a legnagyobb problémát.
A Groupama Biztosítóhoz a tavalyi évhez hasonló mennyiségű mezőgazdasági kárbejelentés érkezett 2015-ben, és az elmúlt évekre jellemző módon a legtöbb, legnagyobb károkat a jégeső okozta. Idén a közel 1900 növénykár bejelentés több, mint 75%-a jégverésről szólt, 7% körüli aszálykár bejelentés érkezett, továbbá a vihar-, fagy-, tűzkár bejelentések voltak gyakoriak.
Területi eloszlást tekintve a jégkárok esetében kiemelendő a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei jégverés mellett a július eleji észak-nyugat magyarországi zivatarlánc, mely Vas-megyétől Budapestig okozott jelentős károkat.