A szélsőséges hazai időjárás következtében évről-évre nehéz helyzetbe kerül a növénytermesztők egy része. Egyik évben az aszály miatt a kukorica-, máskor a jég miatt a gyümölcstermesztők. Ilyenkor aztán általában kiderül, hogy az érintettek közül sokan végzetes károkat szenvednek. Ugyanis, ma Magyarországon a mezőgazdasági területeknek körülbelül 40 százaléka biztosított és a gazdák kevesebb, mint fele köt biztosítást. Egy most befejeződött reprezentatív felmérés ennek okait járta körbe, illetve azt vizsgálta, mi a gazdák véleménye a jelenlegi agrárbiztosítási piacról.
Az eredmények meglepőek és elgondolkodtatóak egyben: bár a növénytermesztők 57 százaléka tart valamilyen növénykár bekövetkezésétől, 51 százalékuk mégsem tesz semmit a kárveszély csökkentése érdekében. Ennek oka pedig azon túl, hogy általában a biztosítási díjak nagyságát magasnak találják az, hogy nem rendelkeznek elegendő információval sem a biztosítások megkötéséhez szükséges tennivalókról, sem a lehetőségeikről. Az eredményekből az is világosan látszik, a mezőgazdaságban is igény van arra, hogy a biztosítások felhasználóbarát módon összehasonlíthatók legyenek, ahogy azt a kötelező gépjármű biztosítások, vagyon- vagy életbiztosítások esetében megszoktuk - közölte az Agrisk.hu, amelyen a gazdálkodók összehasonlíthatják a biztosítói kártérítések lehetséges szintjeit, színvonalát.
Százmilliók ragadnak bent évente
Évente mintegy 100 milliárd forintos árbevételkiesést okoz a kedvezőtlen időjárás a magyar mezőgazdaságnak, a mezőgazdasági tevékenység számos kockázatot rejt magában és ezek közül az egyik legjelentősebb tényező az ember által nem befolyásolható elem, a szélsőséges időjárás. A díjtámogatott biztosításokat mégsem veszik igénybe a termelők.
A szakemberek számára érthetetlen a mezőgazdaságból élők egy részének a viselkedése: becslések szerint több százmilliós állami támogatást hagynak a kasszában, pedig csak igényelniük kellene az őket illető részt, a biztosítási díj 65 százalékát. Ez ugyanis a támogatott konstrukció lényege. Azoknak, akik befizetik a növénybiztosítási díj teljes összegét, s megfelelnek a minisztérium által előírt egyéb feltételeknek – egyebek mellett, hogy regisztrált termelők -, s jelzik a biztosítónál, hogy részt akarnak venni a programban, visszajár a díj 65 százaléka. Persze csak akkor, ha miután megfeleltek a feltételeknek, s bekerülhettek a rendszerbe, igénylik a támogatási részt.
Ám tapasztalatok szerint sok gazda éppen ezt a végső, fontos lépést nem teszi meg. Befizetik a teljes díjat, felvetetik magukat a programba, s végül bennhagyják a pénzüket a közös kasszába. Németh Péter a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. értékesítési vezetője szerint ezt a reakciót a biztosítási szakma sem érti. Igaz, a speciális terméket nem is kínálja a teljes szakma, összesen három cégnél lehet a növényeket jégverés és egyéb elemi csapások pusztításai ellen biztosítani. Pontosabban, pillanatnyilag már csak két biztosító ajánlja ezt a szolgáltatást, az egyik ugyanis bejelentette, átmenetileg – értesítésig – nem köt új szerződést erre a termékre. A másik két társaságnál még fogadják a gazdákat, igaz, bármikor bejelenthet szüneteltetést mindkettő, akár egyszerre is. A szakértő szerint ugyanis – kis túlzással –, amint beborul az ég, a gazdák kopogtatnak a biztosítóknál, ám az egyértelműen elkerülhetetlen kockázatot minden társaságnak jogában áll elkerülni, ezért ha beáll a tavaszi jégverések ideje, átmenetileg lehúzzák a rolót a növénybiztosításért jelentkező ügyfelek előtt. A felfüggesztés azonban a már meglévő szerződéseket nem érinti.
