Ezt kell tennünk, ha nincs FELIR-kódunk

Január 1-jétől csak a FELIR azonosítóval rendelkező vállalkozóktól lehet majd a 2008. évi XLVI. törvény hatálya alá eső termékeket vásárolni, illetve további értékesítésre, szállításra és tárolásra átvenni. A nyilvántartásba vételt tanúsító FELIR számot - a zökkenőmentes átállás érdekében - már idén januártól elérhetővé teszi weboldalán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Mi az a FELIR-kód? Mi történik, ha nincs ilyen kódunk januártól? Íme a legfontosabb tudnivalók!

2014. december 12.

asalgo

2015. január 1-jétől a „törvény hatálya alá tartozó terméket nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc szereplőtől tilos vásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra". A nyilvántartásba vételt a FELIR azonosító igazolja. Amennyiben a NÉBIH azon ügyfelei közé tartozunk, akik teljesítették élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallási kötelezettségüket, vagy családi gazdálkodóként, őstermelőként aktívak, automatikusan regisztráltak a FELIR rendszerbe, így az azonosító igénylése kapcsán nincs további teendőnk.

- a forgalmazott termék a vámtarifaszám alapján FELIR köteles-e,Amennyiben nem vagyunk biztosak abban, hogy vonatkozik-e ránk az előírás, tájékozódjunk a NÉBIH FELIR kereső alkalmazásának oldalán ellenőrizhető, hogy

- egy adott vállalkozása a TEÁOR száma alapján FELIR regisztráció kötelezett-e, valamint,

- az adott vállalkozás rendelkezik-e FELIR azonosítóval.

A NÉBIH felhívja ügyfelei figyelmét, hogy aki a FELIR hatálya alá tartozó tevékenységet végez és nem rendelkezik azonosítóval, regisztrálnia kell magát. A regisztrációt a felügyeleti díj bevallási rendszeren keresztül végezhetjük el a NÉBIH weboldalán. Amennyiben az ügyfél 2014. évben érvényes bevallást nyújtott be, biztosan rendelkezik FELIR azonosítóval, ha azonban elmulasztottuk a bevallási kötelezettségünket teljesíteni, a pótbevallásunk benyújtásával egyidejűleg a FELIR nyilvántartásba vétel is megtörténik.

Drákói szigor az élelmiszerek jelölésénél

2014. december 13-án hatályba lép a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011 számú EU-rendelet. A szabályozás még a precíz uniós keretek között is roppant szigorú, a jelölésben még a betűméretben sem szabad eltérni.

Amennyiben tevékenységünket 2014-ben kezdtük csak meg, és ezért az idei évben nem vonatkozott ránk a bevallási kötelezettség, akkor nullás bevallás leadása mellett nyilvántartásba vesz minket a hivatal.

A rendszer másik sarkalatos pontja, hogy élelmiszer uniós tagállamból történő behozatala esetén azt csak a 3/2010 (VII. 5.) VM rendelet alapján bejelentett első magyarországi tárolási helyen engedi kirakodni. A rendelet szerint azoknak az élelmiszer-vállalkozásoknak, amelyek harmadik országból vagy uniós tagállamból élelmiszert forgalomba hozatal vagy tovább feldolgozás céljából behoznak, regisztrálniuk kell magukat és azt a telephelyet, első magyarországi tárolási helyet, ahol az árut először betárolták.

A regisztrált első magyarországi tárolási helyek a NÉBIH weboldalán található kereső segítségével elérhetők.

Amennyiben valamely vállalkozás első tárolási helyet üzemeltet és nem találja adatait az adatbázisban, nyilvántartásba vételi kérelmével növényi alaptermék forgalmazása estén forduljon a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény és talajvédelmi igazgatóságához, egyéb élelmiszer esetében a területileg illetékes járási állategészségügyi hivatalhoz.

Kinek kell FELIR-kód?

A törvény alkalmazási köre kiterjed

a) az élelmiszer - beleértve a borászati terméket, az ízesített bort, ízesített boralapú italokat és az ízesített boralapú koktélokat, a pálinkát és a törkölypálinkát - termelésére, előállítására, szállítására, tárolására és forgalomba hozatalára;

b) a vadon élő növény begyűjtésére, a kifogott hal és az elejtett vad szállítására és felhasználására;

c) az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy, eszköz és gép előállítására, higiéniai alkalmasságának, megfelelőségének ellenőrzésére és forgalomba hozatalára;

d) az élelmiszer-, takarmány és élőállat-szállító járművekre, azok fertőtlenítésére;

e) az állat tartására, tenyésztésére, forgalomba hozatalára, szállítására, levágására, leölésére, gyógykezelésére, egészségi állapotának vizsgálatára, valamint az állatszaporítási létesítmények és technológiák higiéniai körülményeire;

f) az engedélyköteles termék, állatgyógyászati termék, külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettség mellett forgalomba hozható élelmiszer importálására, előállítására, kiszerelésére, forgalomba hozatalára, raktározására, tárolására, szállítására, felhasználására, valamint az ezekkel összefüggésben történő szaktanácsadásra. További részletek itt olvashatók.

Véleményvezér