Nem mindig megy a szekér egy vállalkozás életében, ezért olykor-olykor a vállalkozó arra kényszerülhet, hogy szüneteltesse vállalkozását. Ez azonban csak az első hallásra tűnik egyszerűnek még az evás vállalkozások esetén is. Együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikke ezért az evás vállalkozások szüneteltetése esetén szükséges teendőket mutatja be.
Se számla, se szerződés
Az eva-alanyiság megszűnésének időpontja a változás bekövetkezésének napját megelőző nap. Ez a dátum lesz a következő év február 25-ig benyújtandó eva-bevallás záró dátuma. Ez persze sehol nincs leírva, legfeljebb egy kitöltési utasításban, ami nem jogforrás. Mint ahogy a NAV nem sorolja fel azokat a bevallásokat sem, melyeket 30 napon belül be kell küldeni. Az evás jövedelem bevallására azért nem vonatkozik a 30 napos beadási határidő, mert előfordulhat, hogy a tárgyévben az egyéni vállalkozó újra folytatja a tevékenységét.
A tevékenység szüneteltetésének lehetőségét biztosító, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján a szüneteltetés ideje alatt az egyéni vállalkozó nem végezhet egyéni vállalkozói tevékenységet. Nem szerezhet az egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot és új kötelezettséget sem vállalhat. (Leegyszerűsítve: szerződést nem köthet, megrendelést nem fogadhat el, számlát nem állíthat ki.)
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt a vállalkozó adószáma megmarad, és eva adóalanyi minősége nem szűnik meg, ha volt evás bevétele. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
A tevékenység szüneteltetésének megkezdését követően – a nem a közvetlen tevékenységéből – befolyt bevételeket (jóváírt bankkamat, kártérítés, adó-visszatérítés) az Szja-törvény rendelkezései szerint önálló tevékenységből származó bevételnek kell tekinteni. Ugyanakkor egy év végi számla esetében előfordulhat az is, hogy az ún. 30 napos szabályból kifolyólag a bevétel már a következő adóévet érinti. Ebben az esetben az így megszerzett bevétel evás bevétel lesz, ami azt jelenti, hogy a megszerzés adóévére emiatt eva bevallást kell benyújtani (jóllehet a szüneteltetés akár az egész adóévre is vonatkozhat).
A tevékenység szüneteltetésétől számított 30 napon belül be kell küldeni a 1458-as bevallást és az áfa-bevallást is. Ezen kívül az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének kezdő napját követő 30 napon belül kell az iparűzési adót is bevallani. (Ez is értelmetlen, ha a tárgyévben még újra kezdi a tevékenységét.) A vállalkozás sajátosságaitól függ, hogy 30 napon belül a 1401-es és 1408-as bevallásokat is be kell-e küldeni, illetve más helyi adók bevallásait. (Egyébként, amíg dolgozója van, addig nem tud szüneteltetni a vállalkozó.)
A szüneteltetést az önkormányzati adóhatóságnál is be kell jelenteni a változás-bejelentő nyomtatványon. A szüneteltetést csak a vállalkozó és csak elektronikus úton – ügyfélkapun – keresztül jelentheti be. Ez országszerte komoly gondokat okoz. Van, ahol a polgármesteri hivatalban megpróbálnak segíteni a vállalkozóknak az ügyfélkapu létesítésében, de hiába, mert továbbra sem tudják használni. A szüneteltetés bejelentését követő naptól történik meg a vállalkozói tevékenység szüneteltetése. Az egyéni vállalkozói igazolványt a vállalkozás székhelye szerinti illetékes okmányirodában le kell adnia a vállalkozónak.
A szüneteltetés végét – a kezdéshez hasonlóan – az okmányiroda útján kell bejelenteni. Amennyiben a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó öt év elteltével nem intézkedik a szünetelés megszüntetése iránt, az okmányiroda az egyéni vállalkozói tevékenységtől határozatával eltiltja és törli a vállalkozót a nyilvántartásból.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható!
