Az új kata-szabályok hatálybalépése az építőipart sem hagyták érintetlenül. Már a hatálybalépés előtti hónapban 3740 építőipari egyéni vállalkozó szűntette meg tevékenységét, ami a szektorban működő egyéni vállalkozók 5 százaléka.
A családtámogatási programoknak és a központi építőipari beruházásoknak is köszönhetően az elmúlt években komoly lendületben volt a hazai építőipar, még EU-s léptékben is látványos felzárkózás volt az ágazatban. A KSH adatai alapján még júliusban is növekedett az iparág termelése, az előző év azonos időszakához képest 3 százalékkal, a júniusi adatokhoz képest pedig 5,8 százalékkal bővült a szektor kibocsátása. Az elkövetkező időszakban azonban a központi beruházások visszafogásával és a szigorodó finanszírozási környezettel egészen biztosan nem tartható az eddigi lendület. A szektorban működő 85 ezer egyéni vállalkozás jelentős részének az életét az új kata-szabályok is nehezítik, így igen izgalmas időszak előtt áll a szektor.
Az EUROSTAT adatai jól mutatják, hogy sokat fejlődött a hazai építőipar az elmúlt években. A 2015-ös volumenhez képest plusz 64 százalékon áll a szektor hazai kibocsátása, míg az EU összességében csak 13 százalékot tudott fejlődni. A hazai építőipar jellegzetessége a koronavírus éveiben is megmutatkozott, egyrészt azzal, hogy lassabban gyűrűzött be a válság hatása, viszont hosszabb recesszió volt megfigyelhető 2020 során, mint az EU-ban. 2021-ben és 2022-ben viszont újra a magyar építőipar volt a felülteljesítő az EU-s átlaghoz képest. Ezek a jelenségek jelentős részben köszönhetők a magas állami szerepvállalásnak és a hosszú távú beruházásoknak az ágazatban.
