Más világ jön

Az államtitkár szerint lényegében fel kell készülni arra, hogy bármikor beüthet a krach, hiszen a mostani satufékkel történő leállást szinte senki sem látta előre, így minden üzleti modellben fel kell arra készülni, hogy ez újból megtörténhet, például egyebek mellett párhuzamos beszerzési láncok kiépítésével, komplexebb tartalékolással, és jobban diverzifikált termék- és szolgáltatás-portfóliókkal is.

A fogyasztói szokások is átalakulnak, vannak termékek amelyből sokkal több fog fogyni, de lesznek olyan szektorok is, amelyeknek alapvetően kell átgondolniuk a termékajánlatukat, hogyha szeretnének megmaradni a piacon – fogalmazott.

Megváltozik a munkaerőpiac, a járvány előtti munkaerőhiányos állapot és a munkanélküliség egyszerre lesz jelen, bizonyos munkákra a jól képzett, specifikus képességekkel rendelkező dolgozókból továbbra is hiány lesz, míg a koronavírus miatt álláskeresővé válók is megjelennek majd a munkaerőpiacon. (a munkaerőpiac földrajzilag eddig is megosztott volt, hiszen míg Nyugat-Magyarországon inkább hiány volt, addig az országi keleti részében átlag feletti munkanélküliség volt a jellemző – a koronavírus ezt a kettéosztottságot fokozhatja tovább - a szerk.)

A nemzetközi környezet tekintetében is változás jön, a koronavírus előtt már zajlott a 2021-2027 közti uniós időszakra történő tervezés, ez a járvány berobbanása előtt úgy tűnt, hogy a következő évek nagyban hasonlítani fognak az előző kohéziós időszakra. Azóta itt jelentős fordult történt, mivel egy EU-s bejelentés szerint teljesen megváltozik az unió költségvetési szerkezete, új sémák és új programok jönnek létre. Ez egy nagyobb változás előszelének tekinthető, sokak szerint a nemzetállamok fognak erősödni, de az államtitkár úgy véli, hogy a másik verzió is legalább olyan valószínű. Mint mondta, a forrással rendelkező gazdagabb országok abban a dilemmában vannak, hogy megfinanszírozzák-e a bajba jutott déli tagállamokat, és ha igen, milyen feltételekkel – ennek politikai és gazdasági következményei lehetnek Magyarország számára is.

Az államtitkár szerint megnőtt a bizalom az együttműködésben – mind az egymásra utalt vállalkozások közt, mind a vállalkozók és a kormány közt. Szepesi Balázs emellett kiemelte a vállalkozói szellem védelmének fontosságát, hiszen a válságra adott hasznos, rugalmas megoldások jelentős része kisebb cégeknél született, ráadásul Magyarország lemaradásának csökkentéséhez erős és egészséges vállalkozásokra van szükség.

A másik fontos pont a munkahelyek megvédése és az elpusztított állások helyreállítása, a bértámogatási programot is ennek tükrében állították össze. Az államtitkár hangsúlyozta a cégek szuverenitásának fontosságát is.

Mik azok a fordítópontok, amelyek mentén építhetjük és formálhatjuk a magyar gazdaságot? Szepesi Balázs végezetül öt pillért sorolt fel:

• sikeres cégek – olyan vállalkozások, amelyek képesek új stratégiákat kidolgozni, új piacokra lépni, fejleszteni, terjeszkedni
• sikeres üzleti modellek kidolgozása – újra kell gondolni a cégek működését, alkalmazkodni az új helyzethez
• tanulási, változtatási képességek fejlesztése – mind a vállalkozóknak, mind a munkavállalóknak folyamatosan újra kell gondolniuk a tudásukat
• biztonság kulcsfogalom lesz, fel kell készülni arra, hogyha ismét beüthet a krach
• jövőbe mutató vállalkozási politika: Mi az a sikerkritérium amely mellé odaáll az állam? Mik azok az üzleti célok, amelyeket támogat a bank?