Október 23-án az Európai Bizottság módosító javaslatot terjesztetett elő az úgynevezett egységes áfabevallás vonatkozásában. A nyilvánosságra került javaslat az áfadirektíva módosításán keresztül kívánja elérni céljait. „A bizottsági javaslat elfogadását valószínűsíti, hogy régóta előkészített anyagról van szó, és az áfaügy harmonizált terület az EU-ban. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a mostani javaslat számos kisebb-nagyobb kompromisszum árán jött létre, amelyek továbbra is nehezíthetik a gyorsabb, áttekinthetőbb információáramlást” – mutat rá Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletág vezető partnere.
A javaslat szerint az egységes bevallással a vállalkozások adminisztrációs terhei mintegy 15 milliárd euróval csökkenthetőek éves szinten, ezzel is segítve az Európai Unióban a határokon átnyúló gazdasági tevékenységet. Ezen túl az információk gyorsabb rendelkezésre állásának köszönhetően további eredményt várnak az éves szinten 193 milliárd eurónyi be nem szedett áfa összegének csökkentésével kapcsolatban is. (Érdemes tudni, hogy a magyar cégek az áfával trükköznek a legtöbbet.)
A beterjesztett javaslat szerint az egységes bevallás közös, minden tagállamra nézve kötelező része mindössze 5 adatmezőt tartalmaz: a fizetendő adót és annak alapját, a levonható adót és annak alapját, valamint ezek egyenlegét, azaz, hogy az adott időszakban az adóalany áfát fizet-e, vagy visszaigényel, és azt milyen mértékben.
A tervezet megalkotása során egyértelművé vált, hogy az egyszerűsítés fenti mértéke túlzó lenne, illetve egyes adóellenőrzési és adatgyűjtési érdekeket sértene, ezért a tagállamok számára lehetőséget biztosít, hogy a fizetendő oldalon a javaslatban meghatározott további 8, míg a levonandó oldalon további 13 adatmezőt alakítsanak ki. Mindez komoly egyszerűsítést jelenthet a jelenleg használt magyar áfabevalláshoz képest, amely 108 sort tartalmaz, nem számítva az úgynevezett belföldi összesítő jelentés sorait.
További célként fogalmazta meg az Európai Bizottság, hogy a bevallási gyakoriság és a bevallás határidejének időpontja is egységesedjen. A bevallási időszak vonatkozásban főszabályként az egy hónapos periódust jelöli meg a javaslat, de lehetőséget biztosít a tagállamok számára, hogy attól eltérjenek. Például kétmillió euró éves bevétel alatt a tagállamok lehetővé tehetik, hogy a vállalkozások a bevallásukat csak negyedévenként adják be. A lehető leghosszabb időszakot egy évben határozza meg a javaslat. A bevallás benyújtására előírt határidő ez alapján nem lehetne kevesebb, mint egy hónap, azonban nem haladhatja meg a két hónapot. Mindebből látszik, hogy a jelenlegi magyar előírásoknál több időt biztosítana a Bizottság javaslata a bevallás elkészítésére és benyújtására.
A fent vázolt kiskapuk kapcsán joggal merülhet fel a kérdés, hogy az egységes áfabevallás mekkora kézzelfogható egyszerűsítést jelent a nemzetközi társaságok számára. „Valószínűleg ez csak bizonyos területeken valósul majd meg, mint például az áfaregisztrációk esetében. Az előírásoknál továbbra is fennmaradó sok apró tagállami eltérés miatt azonban az egyes helyi szabályozási rendszerek ismerete továbbra is alapos szakértelmet kíván” – hangsúlyozza Hegedüs Sándor. (A szabályozás idén január elsejétől is módosult.)
Az egységes bevallás vonatkozásban még azt is előírnák, hogy minden tagállamnak lehetővé kell tennie a bevallások elektronikus benyújtását. Amennyiben a Bizottság javaslata elfogadják, akkor várhatóan 2017. január 1-től nyújthatnak be új, uniós szinten egységesített bevallást a vállalkozások.
