Az álláshirdetések túlnyomórészt gyakorlattal rendelkező, de még fiatal munkatársakat keresnek. Az egyetemről frissen kikerült diákok viszont kevés gyakorlati tudással vannak felvértezve, az oktatási intézményekben az elméleti oktatáson van a hangsúly.
Szakképzési gondok
Vajon feladata-e a felsőoktatási intézményeknek az életre nevelés? Megoldható-e ez a jelenlegi oktatási rendszerben? A vélemények megoszlanak, egy biztos, ha a rendszer meg is változik, az nem a közeljövőben lesz. A probléma ellenben most jelentkezik, tenni már most kellene. Simon Balázs, a Fürge Diák iskolaszövetkezet jogi és kommunikációs vezetője szerint az iskolaszövetkezet, illetve a diákmunka segíthet a kialakult helyzetben. "Fontos és nagy horderejű lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy a szakképzés követni tudja a munkaerő-piac igényeit, hiszen láthatjuk, hogy sok-sok évet kell behozni. De az is nyilvánvaló, hogy nem várhatjuk el kizárólag az oktatástól hogy munkára tökéletesen kész, gyakorlattal rendelkező munkavállalókat bocsásson ki, akivel nincs más dolgunk, mint megkötni a munkaszerződést. Ez lehetetlen elvárás lenne az intézményekkel szemben."
Simon Balázs szerint az iskolaszövetkezet, mint forma ebben a helyzetben tud segíteni, anélkül, hogy óriási változásokat kellene eszközölniük a cégeknek. Egy egyszerű, de annál hatásosabb megoldással élhetnek a munkaadók a diákok, illetve az őket kiközvetítő cégek jóvoltából.
A gyakornok megéri
A leendő fiatal szakembereinek felkutatása illetve megtalálásának anyagi vonzata magas, nem beszélve a ráfordított időről. Egy nagy létszámú HR osztály fenntartása pedig jelentősen megterheli bármely cég költségvetését. Amennyiben viszont egy cég úgy dönt, hogy gyakornoki munkára kipróbálja a diákmunkaerőt, ezzel több lovat is ülhet meg egyszerre. Egyrészt a diákmunka mint lehetőség csökkenti a foglalkoztató a megfelelő munkaerő felkutatására szánt költségeit (toborzás, marketing és hirdetési költségek, előszűrés, esetleg kiválasztás, személyes találkozás). Másrészt a leendő foglalkoztató ki próbálhatja a leendő munkaerőt, anélkül, hogy azonnal állományba kellene vennie. Vagyis a diákmunka alkalmazásának nagy előnye a későbbi főállású munkaerő állomány bővítésekor az előszűrés illetve a munka-kipróbálás is. A diákként történő foglalkoztatás ideje alatt a megbízóknak lehetőségük nyílik a jelöltek képességeinek munka közbeni felmérésére. Így a gyakorlat végeztével már mindenkinek lehetősége volt alaposan ki,- és megismerni a másikat, ami jelentősen megkönnyíti a választást, mindkét fél számára.
Fröhlich Péter, a P&Bert Management ügyvezetője, a Fürge Diák partnere szerint diákmunka nagy előnye, hogy csökkenti a hr költségeket, vagyis kevesebbet kell költeni a megfelelő szakember megtalálására, mivel pár hónapnyi tanítás, összecsiszolódás után, fiatal, lendületes munkaerőt nyerhetünk. "A diákok a cégek szakmai feladatköréhez közeli, vagy azzal megegyező tanulmányi területről is kiválasztásra kerülhetnek, a főiskola, egyetem végeztével akár az adott cég főállású munkaerő állományát is erősíthetik - mondja Fröhlich."