Cég mögé bújt csalók - mit tehetünk?

Ki ne hallott volna már olyan fantasztikus ajánlatról, melyből később semmi nem lett és bár az ajánlatevő cég létező, a befizetett pénznek mégis nyoma veszett. Ki ilyen esetben a felelős? Mit tehetünk? Hogyan lehet enyhíteni a kárt? Szakértőnk segít!

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép:PP/BartosGyula

Bottal üthetjük a nyomát?

A mai rohanó és folyton változó világban igen gyorsan nőnek ki a földből az újabbnál újabb ötletek, szolgáltatások, termékek és az ezeket értékesítő cégek is. Ez a környezet azonban nem csak a jó szándékú, de a csalfa, tisztességtelen embereknek is kedvez. Egy-egy rosszul megkötött szerződés, vagy szerződés nélküli megrendelés esetén a károsult sokszor bottal ütheti a pénze nyomát, hiszen bár a vállalkozó cég létezik, vagyon híján mit sem lehet tenni vele szemben.

Ki a felelős?

Amikor egy gazdasági társasággal, céggel kötünk szerződést – történjen az írásban, vagy szóban, netán ráutaló magatartással – a velünk szemben kötelezettséget vállaló fél maga a cég lesz. Nem az a személy, aki akkor a céget képviseli, hanem maga a gazdasági társaság. A gazdasági társaságok saját vagyonukkal felelnek az általuk okozott kárért. Tehát, abban az esetben, ha egy cég okoz kárt, fő szabály szerint a cégvagyonból lehet a kártérítési igényt is fedezni. Igen ám, de mit tehetünk, ha a cégnek nincs vagyona, és a cég nevében eljáró nem igazán tisztességes szándékú emberek pont ezt használják ki? Magyarán, mit lehet tenni a cég mögé bújt csalóval?

Felelőssé tehető-e a cég nevében eljáró személy?

A kérdés jogosan merül fel akkor, amikor valaki egy cég mögé bújva csap be, károsít meg másokat. Teszi mindezt abban bízva, hogy a „turpisságnak” nevezett nyerészkedés napvilágra kerülése esetén ő már árkon-bokron túl jár, és a hátrahagyott cégben nincs egy fillér sem. Valóban nem lehet ilyen esetben felelősségre vonni a nyerészkedő cégtulajdonost, vagy vezetőt.

Nő az ügyvezető felelőssége
A március 15-én hatályba lépő új Ptk. szerint a vezető tisztségviselő felelőssége a tulajdonosok irányába gyakorlatilag nem változott. A külvilág felé a vezető tisztségviselők felelőssége viszont jelentősen megnőtt: ha a vezető harmadik személyeknek saját hibájából kárt okoz, akkor a társasággal egyetemlegesen felel a károkért, akár teljes magánvagyonával. Itt olvashat további részleteket erről.
Emellett visszaemeli a Csődtörvénybe azt a lehetőséget, amely 2009 és 2012 között már fennállt: a hitelezők, illetve a felszámoló kérelme alapján a bíróság még a felszámolás tartama alatt, tehát a cég megszüntetését megelőzően kötelezheti a cég volt ügyvezetőjét a fedezethiány miatt ki nem egyenlíthető hitelezői követelésekért való helytállásra.
A lehetséges megoldás

A fő szabály az, hogy a jogi személy nevében eljáró magánszemély tag, vagy alkalmazott által okozott kár esetén maga a jogi személy, például a cég felel. Hiába tudjuk hát, hogy ki volt az, aki ténylegesen eljárt, szerződést kötött, vagy pénzt vett át, mivel szerződéses viszonyban a céggel voltunk, így első sorban a cég felelős felénk, a magánszemély nem felel a saját vagyonával. Vannak azonban kivételek!

Felelősség „áttörés”

A bírói gyakorlat alakította ki a felelősség „áttörés” lehetőségét. Ez alapján meghatározott esetekben a jogi személy – nevezzük az egyszerűség kedvéért most cégnek – tagja, ügyvezetője, vagy akár alkalmazottja is kötelezhető az okozott kár megtérítésére, ha az eljárása során szándékosan és súlyosan visszaélt azzal, hogy a cég az, aki fő szabály szerint felelősségre vonható lenne. Hogy pontosabban érthető legyen, nézzünk egy példát!

Két nem éppen tisztességes üzleti szándékkal eljáró személy létrehoz egy korlátolt felelősségű társaságot azzal a céllal, hogy tisztességtelen eszközökkel bevételre tegyenek szert. Kitalálják hát, hogy olyan új széket kezdenek el árusítani, mely a piacon még nem létezik, és természetesen mindezt igen borsos áron. A székekre előrendeléseket vesznek fel, majd miután igen szép summa gyűlt össze, egyszerűen angolosan távoznak, de a cég továbbra is létezik. A károsultak ekkor már hiába fordulnának a cég felé, hogy a befizetett előleget teljesítés híján visszakérjék, a cég nem rendelkezik vagyonnal. „Furfangos” vállalkozóink azonban ekkor felelősségre vonhatóak, hiszen szándékosan és súlyosan visszaéltek azzal, hogy a cég nevében vállalt kötelezettségekért elsősorban a cég köteles helytállni.

Ebben az esetben a tagok visszaéltek a cég elkülönült felelősségével, a céget kifejezetten mások megkárosításának céljából működtették, így ők maguk is felelősségre vonhatók és a kár megfizetésére kötelezhetőek.

Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd megbizhatougyvediiroda.hu

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo