Bottal üthetjük a nyomát?
A mai rohanó és folyton változó világban igen gyorsan nőnek ki a földből az újabbnál újabb ötletek, szolgáltatások, termékek és az ezeket értékesítő cégek is. Ez a környezet azonban nem csak a jó szándékú, de a csalfa, tisztességtelen embereknek is kedvez. Egy-egy rosszul megkötött szerződés, vagy szerződés nélküli megrendelés esetén a károsult sokszor bottal ütheti a pénze nyomát, hiszen bár a vállalkozó cég létezik, vagyon híján mit sem lehet tenni vele szemben.
Ki a felelős?
Amikor egy gazdasági társasággal, céggel kötünk szerződést – történjen az írásban, vagy szóban, netán ráutaló magatartással – a velünk szemben kötelezettséget vállaló fél maga a cég lesz. Nem az a személy, aki akkor a céget képviseli, hanem maga a gazdasági társaság. A gazdasági társaságok saját vagyonukkal felelnek az általuk okozott kárért. Tehát, abban az esetben, ha egy cég okoz kárt, fő szabály szerint a cégvagyonból lehet a kártérítési igényt is fedezni. Igen ám, de mit tehetünk, ha a cégnek nincs vagyona, és a cég nevében eljáró nem igazán tisztességes szándékú emberek pont ezt használják ki? Magyarán, mit lehet tenni a cég mögé bújt csalóval?
Felelőssé tehető-e a cég nevében eljáró személy?
A kérdés jogosan merül fel akkor, amikor valaki egy cég mögé bújva csap be, károsít meg másokat. Teszi mindezt abban bízva, hogy a „turpisságnak” nevezett nyerészkedés napvilágra kerülése esetén ő már árkon-bokron túl jár, és a hátrahagyott cégben nincs egy fillér sem. Valóban nem lehet ilyen esetben felelősségre vonni a nyerészkedő cégtulajdonost, vagy vezetőt.
A fő szabály az, hogy a jogi személy nevében eljáró magánszemély tag, vagy alkalmazott által okozott kár esetén maga a jogi személy, például a cég felel. Hiába tudjuk hát, hogy ki volt az, aki ténylegesen eljárt, szerződést kötött, vagy pénzt vett át, mivel szerződéses viszonyban a céggel voltunk, így első sorban a cég felelős felénk, a magánszemély nem felel a saját vagyonával. Vannak azonban kivételek!
Felelősség „áttörés”
A bírói gyakorlat alakította ki a felelősség „áttörés” lehetőségét. Ez alapján meghatározott esetekben a jogi személy – nevezzük az egyszerűség kedvéért most cégnek – tagja, ügyvezetője, vagy akár alkalmazottja is kötelezhető az okozott kár megtérítésére, ha az eljárása során szándékosan és súlyosan visszaélt azzal, hogy a cég az, aki fő szabály szerint felelősségre vonható lenne. Hogy pontosabban érthető legyen, nézzünk egy példát!
Két nem éppen tisztességes üzleti szándékkal eljáró személy létrehoz egy korlátolt felelősségű társaságot azzal a céllal, hogy tisztességtelen eszközökkel bevételre tegyenek szert. Kitalálják hát, hogy olyan új széket kezdenek el árusítani, mely a piacon még nem létezik, és természetesen mindezt igen borsos áron. A székekre előrendeléseket vesznek fel, majd miután igen szép summa gyűlt össze, egyszerűen angolosan távoznak, de a cég továbbra is létezik. A károsultak ekkor már hiába fordulnának a cég felé, hogy a befizetett előleget teljesítés híján visszakérjék, a cég nem rendelkezik vagyonnal. „Furfangos” vállalkozóink azonban ekkor felelősségre vonhatóak, hiszen szándékosan és súlyosan visszaéltek azzal, hogy a cég nevében vállalt kötelezettségekért elsősorban a cég köteles helytállni.
Ebben az esetben a tagok visszaéltek a cég elkülönült felelősségével, a céget kifejezetten mások megkárosításának céljából működtették, így ők maguk is felelősségre vonhatók és a kár megfizetésére kötelezhetőek.
Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd megbizhatougyvediiroda.hu
