A 2011. január 1-jével bekövetkezett szervezeti változás kihatott a munkavédelmi felügyelőségek munkájára és a felügyelői létszámra is. A két évvel ezelőtti 149,3 fős átlag létszám 123,5 főre csökkent. A létszámcsökkenés ellenére az ellenőrzött munkáltatók és az intézkedések száma csupán 10 százalékkal, illetve 13 százalékkal csökkent - olvasható a hatóság legfrissebb jelentésében.

A munkáltatók 83 százaléka szabálytalan

A munkavédelmi hatóság tavaly 19 938 munkáltatót ellenőrzött, azt vizsgálva, betartják-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményekre vonatkozó szabályokat. A munkáltatók 82,8 százalékánál (16 502) tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot. Az ellenőrzések során 484 026 munkavállaló foglalkoztatási körülményeinek vizsgálatára került sor. A szabálytalanságok az ellenőrzött munkavállalók 59,4 százalékát (287 381 fő) érintették.

A hatóság kiemelten ellenőrizte az olyan ágazatok és tevékenységek alá eső munkáltatókat, amelyeknél a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoriság, illetve súlyosság, valamint az érintett munkavállalói kör szempontjából nagyobb figyelmet érdemel. A legtöbb (88 százalék) szabálytalan munkáltató a feldolgozó- és gépiparban volt. Sok munkáltatót ellenőriztek a hatóság szakemberei célvizsgálat és akcióellenőrzés keretében.

Az ellenőrzések eredményeként összesen 30 076 munkavédelmi határozat (közigazgatási- és szabálysértési határozat együtt) született. A 28 167 közigazgatási határozatban összesen 110 303 intézkedést hoztak a munkavédelmi felügyelők. A határozatok közül az azonnali intézkedést foganatosító (12 500) és a hiányosságok megszüntetésre kötelező határozatok (15 503) száma a meghatározó, és mindössze 423 esetben került sor munkavédelmi bírság kiszabására. Az érdemi munkavédelmi határozatoknak mindösszesen 8,4 százaléka a pénzbírságot (szabálysértési-, helyszíni-, eljárási- és munkavédelmi bírság) kiszabó. A munkavállalók életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszélyeztetés miatt a munkáltatók mintegy 39 százalékánál a végrehajtást azonnal elrendelő határozat meghozatalára volt szükség - olvasható a 2011-es jelentésben.

A leggyakoribb mulasztások

A legtöbb intézkedést az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok miatt (11212) hozták a felügyelők, a második helyre az alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése került (8492), a harmadik leggyakoribb mulasztás pedig az elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegése volt (6714).

Tavaly 37 656 kiemelt munkabiztonsági intézkedés és 20 144 kiemelt munkaegészségügyi intézkedés történt, a kettő együtt a munkavédelmi intézkedések 52,4 százaléka. A kiemelt munkabiztonsági intézkedések közül leggyakrabban az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok, a munkaeszközök érintésvédelmi problémái, valamint az emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése miatt kellett intézkedni. A kiemelt munkaegészségügyi intézkedések közül leggyakrabban az alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése, a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális egészségvédelmi követelményeinek megszegése, valamint a biztonsági adatlap(ok)ra és a veszélyes anyagokra vonatkozó nyilvántartás hiánya miatt kellett intézkedni.

Ellenőrzési tapasztalatok

Általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók többsége rendelkezett az orvosi vizsgálatok írásbeli szabályozásával, de azok tartalmilag hiányosak voltak, a foglalkozás-egészségügyi orvosokat a szabályozás elkészítésébe csak formálisan vonták be és nem végeztek helyszíni bejárásokat, ez a tendencia évek óta változatlan. Az elkészített szabályozások gyakran a vonatkozó jogszabály mellékleteit tartalmazták, ebből adódóan nem voltak konkretizálva az adott munkáltatónál lévő munkakörökre, kóroki tényezőkre. Sokszor nem határozták meg a vizsgálatok irányát és gyakoriságát. Munkaegészségügyi szempontból általános tapasztalat volt, hogy az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elvégzése nem a jogszabályban előírt gyakorisággal történt. További hiányosságként került megállapításra kisebb vállalkozások esetében, hogy az egy-két napja belépett munkavállalóknál az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatokat csak a munkába állással egyidejűleg kezdeményezte a munkáltató. Az orvosi vizsgálati igazolásokat a helyszíni ellenőrzések során nem minden esetben tudták bemutatni.

Zajjal és vagy kéz-karrezgéssel járó tevékenységek ellenőrzési tapasztalatai szerint gyakori mulasztás volt, hogy a munkáltatók a jogszabályban előírt esetekben méréssel nem határozták meg a munkavállalókat érő zajexpozíciót, de az is előfordult, hogy a zajra vonatkozó kockázatértékelés még a 18/2001. EüM rendelt szerinti zajmérésen alapult. Számos esetben a munkavállalókat érő zaj- és rezgésexpozícióra nem tért ki a kockázatértékelés, annak ellenére, hogy a munkáltató tevékenysége során olyan gépeket, eszközöket is használt, amelyeknek a zaj- vagy rezgés kibocsátása meghaladta az egészségügyi határértéket.

Előforduló hiányosság volt, hogy a munkáltató nem jelölte meg azokat a munkahelyeket, ahol a munkavállalók a felső beavatkozási határértékeket meghaladó zajterhelésnek voltak kitéve, illetve a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok rendjében nem szabályozták a munkahelyi zajexpozíció esetében a záróvizsgálatokat. A kéz-kar rezgéssel járó tevékenységek ellenőrzési tapasztalatai hasonlóak a munkahelyi zajéhoz. Rezgés elleni védőkesztyű gyakorlatilag szinte sehol sem volt biztosítva.

Rákkeltő anyagokkal végzett tevékenységek ellenőrzési tapasztalatai alapján általánosságban elmondható, hogy nem minden munkáltató tett eleget a hatályos jogszabályi előírásoknak, a munkahelyi kockázatértékelésben a rákkeltő anyagokkal folytatott tevékenység/ek esetenként kimaradtak. A munkavállalók munkavédelmi oktatása, illetve írásban történő tájékoztatása sem történt meg teljes körűen, illetve a nyilvántartás vezetése a munkavégzésük során rákkeltővel tevékenységet végző munkavállalókról, szintén hiányosságot mutatott.

A kétévente kötelezően előírt, új mennyiségi és minőségi kockázatértékelést több munkáltató nem készíttette el. A felügyelők gyakran tapasztalták, hogy a rákkeltő anyagok kockázatbecslésébe nem építették be a rákkeltők koncentrációjának munkavállalók légzési zónájában (személyi, teljes műszakos mintavétellel) dokumentált mérési eredményeit. Emellett sem a munkavállaló bőrébe vagy bőrén át a munkavállaló szervezetébe felszívódó rákkeltő anyagok mennyiségének, sem a munkavállalók biológiai monitorozásának eredményeit nem értékelték.

Az orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje sok esetben nem tartalmazta a rákkeltő veszélyes anyagokkal tevékenységet végzők záró vizsgálatainak szükségességét. Pozitívumként lehetett megállapítani, hogy szinte kivétel nélkül minden ---- rákkeltő anyagot használó ---- munkáltató rendelkezett az általa felhasznált rákkeltő anyagok/készítmények biztonsági adatlapjaival, és többségük nyilvántartást is vezetett róla.

A feldolgozó- és gépipar munkavédelmi helyzete

Mivel a legtöbb szabálytalanság a feldolgozó- és gépiparban volt, ezért a HR Portal a hatóság jelentéséből ezt az ágazatot vette górcső alá.

Faipar: sok a hiányosság

A fafeldolgozást végző vállalkozások jellemzően mikro-, illetve kisvállalkozások és a felügyelők úgy tapasztalták, hogy a mikrovállalkozások többsége csak a faipari alapgépekkel rendelkezett, amelyek munkabiztonsági állapota az esetek többségében nem volt megfelelő. Az ellenőrzött munkáltatóknál a régi és új munkagépek esetében egyaránt jellemző volt az üzembe helyezés, illetve az időszakos biztonsági felülvizsgálat hiánya is. A nagyobb faipari vállalkozások esetében jellemző hiba volt, hogy a kockázatértékelésben nem tértek ki a veszélyes gépekre, illetve a megmunkáló gépeken történő munkavégzéskor fellépő veszélyekre és azok megelőzéseinek a lehetőségére.

Továbbá, számos esetben hiányzott a kockázatértékelés évenkénti felülvizsgálata. Gyakori hiányosság volt, hogy a telepített gépekre vonatkozó érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot nem végezték el. A villamos kézi szerszámok időszakos érintésvédelmi felülvizsgálata is rendszerint elmaradt. A munkáltatók az egyéni védőeszközöket többnyire biztosították, azonban használatukat nem mindig követelték meg.

A fa- és bútoripari munkaterületeken a legfőbb munkaegészségügyi kockázatot továbbra is a zajexpozíció jelenti, valamint a veszélyes anyagok/keverékek felhasználásából eredő mulasztások. A faiparban keletkező porok biztonságos és hatékony elszívása csak a legújabb és legmodernebb gépekkel felszerelt üzemekben valósult meg, lehetőség szerint központi elszívó berendezéssel. A mobil, helyi elszívók rossz műszaki állapota miatt használatuk során kiporzás gyakran volt tapasztalható. A kisüzemekben sok esetben elmulasztották a munkahigiénés mérések elvégzését. Bútorgyártó üzemekben az ellenőrzések tapasztalatai szerint a szórópisztolyok tisztításához alkalmazott nitro-hígítót nyitott fémedényben tárolták. A kipárolgó vegyszergőz szükségtelenül fokozta a munkahely légtérszennyezőinek koncentrációját.

Gumi- és műanyag termékek gyártása, vegyipar: vegyes tapasztalatok

A műanyag- és gumi feldolgozó iparban végrehajtott munkavédelmi ellenőrzések tapasztalataiból megállapítható, hogy a cégek között megtalálhatóak az európai uniós pályázatból megvalósuló, modern gépsorokkal és korszerű technológiával működő üzemek ugyanúgy, mint az egy-két munkavállalót foglalkoztató, régi elavult berendezéseket üzemeltető üzemek. Az újonnan létesült, viszonylag nagy létszámú üzemek gépei, berendezései biztonságosak.

A vegyipar területén végrehajtott munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatai viszont azt mutatták, hogy a régebben alapított, hagyományokkal rendelkező vegyipari cégeknél erős törekvés van a munkavédelmi szabályok betartására, és betartatására, viszont a kis létszámú munkavállalót foglalkoztató kisebb, de új alapítású munkáltatók hajlamosak lebecsülni a vegyi anyagok használatából származó veszélyeket.

A vegyiparon belül a gyógyszeripar területén végrehajtott munkavédelmi ellenőrzések tapasztalataiból megállapítható, hogy a külföldi tulajdonban lévő gyógyszergyárakban végrehajtott rekonstrukciók során az épület-felújításokkal és épületgépészeti átalakításokkal egy időben jelentős technológiai fejlesztések is történtek. A megvalósított korszerű technológia bevezetése nagymértékben csökkentette a munkabelesetek bekövetkezésének kockázatát.

Az ágazatra legjellemzőbb kóroki tényezők a veszélyes anyagok és keverékek, melyek értékelését és kémiai biztonsági szempontú kockázatbecslését nem végezték el minden esetben teljes körűen. A kockázatok feltárásához rendelkezésre álló biztonsági adatlapok tartalmának figyelmen kívül hagyása szinte mindig hiányos kockázatértékelést, kockázatbecslést eredményezett. A műanyagipar jellemző munkaegészségügyi sajátossága, hogy mindig kombinált vegyi expozícióval kell számolni, ennek ellenére sok esetben a polimerizáció során a légtérben megjelenő monomerek, valamint lágyítók, adalékok jelenlétét nem vizsgálták.

Élelmiszeripar: megfelelő munkavédelmi helyzet

A húsipari feldolgozó üzemek munkaeszközeinek állapota általában megfelelt a munkavédelmi előírásoknak. A felügyelők az ellenőrzések során közvetlen és súlyos veszélyeztetést kevés számban tapasztaltak. Kisebb szabálytalanságok még előfordultak (pl.: a figyelmeztető feliratok idegen nyelvűek voltak, illetve a szeletelő és a húsdaráló gépek esetében a segédeszköz használatára vonatkozó figyelem felhívó jelölések többnyire hiányoztak).

Sertésvágóhídon előfordult, hogy az alkalmazott villamos kábítóberendezésnek a gépkönyvében előírt rendszeres karbantartás elvégzését nem tudták igazolni. Mind a modern, mind a régebbi telepítésű húsfeldolgozó-gépek tekintetében jellemző hiányosság volt, hogy a biztonsági berendezést (védőburkolatot, védőberendezést) a gép karbantartását követően nem szerelték vissza. Rendszeresen visszatérő hiányosság volt, hogy a használaton kívüli munkaeszközöket (késeket, bárdokat) nem az előírásnak megfelelő mágneses tárolón tárolták.

A villamos biztonság tekintetében jellemző volt, hogy az alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem) megfelelően volt kialakítva, azonban az áram-védőkapcsolók havi kötelező ellenőrzését gyakran elmulasztották. Előfordult, hogy nedves helyiségekben olyan villamos dugaszoló aljzatokat használtak, amelyek nem megfelelő IP védettséggel bírtak a fröccsenő víz behatása ellen.

A húsfeldolgozó iparágra a szúrás, vágás okozta sérüléssel járó balesetek jellemzőek. Azokon a munkaterületeken, ahol kéz-, comb-, has- és lágyéktájon vágás vagy szúrás érheti a munkavállalókat jellemzően biztosították az egyéni védőeszközöket (lánckesztyűt, alkarvédőt, lánckötényt) és azok használatát a munkáltatók meg is követelték. Az ellenőrzött munkáltatók közül néhányan az elhasználódott, nem megfelelő védelmi képességgel rendelkező egyéni védőeszközök felülvizsgálatára, cseréjére nem fordítottak elegendő figyelmet.

A mikro- és kis vállalkozások is eleget tettek a kockázatértékeléssel, illetve az egyéni védőeszköz juttatási rendet előíró szabályozással kapcsolatos dokumentációs kötelezettségüknek, ugyanakkor tartalmilag több esetben kifogásolhatóak voltak ezek a dokumentumok.

Munkaegészségügy terén a legjellemzőbb hiányosságok főleg vágóhidakon a biológiai eredetű veszélyforrások feltárásának, illetve a fennálló kockázatok elleni védekezés módja meghatározásának hiánya volt. Pozitív tendencia, hogy a húsipari technológiánál jellemzően biztosították az egyéni védőeszközöket, azok használatát megkövetelték.

Gépipar, fémipar területén is vegyes a kép

A tőkeerős, illetve a külföldi tulajdonban lévő és nyugat-európai munkakultúrával rendelkező munkáltatók figyelmet fordítanak a helyes gyakorlat kialakítására és fenntartására a munkabiztonság és a munkaegészségügy területén. Ezen munkáltatókra jellemző a saját munkavédelmi szervezet működtetése, valamint a vezetés elkötelezettsége a munkavédelem iránt. A fenti munkáltatók munkahelyein súlyos veszélyeztetést jelentő hiányosságok nem jellemzők, csupán kisebb munkavédelmi hiányosságok feltárására került sor.

Az iparág másik csoportjába tartoznak a régi kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvállalatok felaprózódásával létrejött vállalkozások. Ezen vállalkozások száma jelentősen lecsökkent, főképpen az alkatrészgyártást végző vállalkozások maradtak meg. A cégeknél a leamortizálódott géppark mellett a legnagyobb gondot a nem megfelelő vezetői hozzáállás jelenti. A munkavédelmi előírások teljesítésére sok gondot nem fordítanak, a vezetők nagyon sok esetben eltűrik a szabálytalan munkavégzést.

A fémfeldolgozás területén, főképpen kis létszámú munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók ellenőrzésére került sor. A munkáltatókra jellemző a régi, elavult gépek üzemeltetése, célgépek házilag történő készítése, gyári gépek átalakítása.

A gépipar és a fémfeldolgozás területén végrehajtott ellenőrzések tapasztalatai alapján rengeteg hiányosságot tártak fel az ellenőrök. Nagy számban előforduló munkavédelmi hiányosság az, hogy az egyéni védőeszközöket csak részben használják.

Az ágazatra jellemző kóroki tényezők a zaj, az egésztest vibráció, a veszélyes anyagok, készítmények, az ergonómiai tényezők. A kockázatértékelések többnyire továbbra is hiányosak voltak, a gépek által keltett zajra vonatkozó értékelést nem tartalmazták. A zaj- és rezgésexpozícióval kapcsolatban a hallásvizsgálatok elvégzésének, és a rezgésexpozícióban foglalkoztatottak speciális orvosi vizsgálatának irányát és gyakoriságát többségében nem határozták meg.

A veszélyes anyag felhasználással kapcsolatos szemlélet még mindig nem kielégítő. A gépipar területén ellenőrzött munkáltatóknál jellemző hiányosság volt a határértékkel szabályozott, munkahelyi kóroki tényezőkkel kapcsolatos munkahigiénés mérések elmulasztása. Az ellenőrzött munkáltatók többsége a termelőtevékenység során felhasznált veszélyes anyagokból felszabaduló gázok, gőzök elvezetésére kialakított szellőzőrendszer üzemeltetésekor nem győződött meg méréssel arról, hogy a légcsere megfelelő-e.