Az e-mail kampányok sikere számos tényezőn múlik – megfelelően szegmentált adatbázis, ajánlat erőssége, időzítés, sőt, még olyan külső tényezők is szerepet játszanak, mint a versenytársak kommunikációja –, az egyik legfontosabb azonban az, hogy megfelelően építsük fel az e-mailt. Hiába jó az ajánlatunk, ha az elveszik a levél szövegében, vagy éppen olyan a tárgy, hogy sokan még odáig sem jutnak el, hogy megnyissák az üzenetünket. A sikerhez elengedhetetlen, hogy az e-mail minden egyes részét megfelelő alapossággal tervezzük meg. A MailEngine szakértői segítségével sorra vettük a legfontosabb elemeket, és azok szerepét.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Az első, amit az üzenetünk címzettei látni fognak, a feladó. Nem kis részben ez dönti el, hogy törlik-e az e-mailünket, esetleg levélszemétnek jelölik azt, vagy sem. Fontos, hogy hiteles és azonosítható legyen, ami növeli a vállalatunk és üzenetünk iránti bizalmat. Használhatjuk a cégnevet, de az egyik munkatársunkat is megadhatjuk feladóként, sőt, akár a kettő kombinációját is alkalmazhatjuk. Érdemes tesztelni, hogy melyik megoldás eredményez nagyobb megnyitási arányt. A bizalom megteremtése érdekében itt is ügyeljünk a beazonosíthatóságra: jó megoldás, ha az küldő domain része (a @ utáni rész) is tartalmazza a cégnevet. Egy ingyenes e-mail szolgáltatónál (pl. Freemail, Gmail stb.) regisztrált cím nem túl bizalomébresztő tömeges, kereskedelmi célú levélküldésnél.
Alias
Ez a karaktersor általában a küldő e-mail cím @ előtti részére utal, vagy azzal megegyezik, esetleg nagybetűvel kezdődik, vagy ékezetes betűket is tartalmaz. Lényege, hogy a levelezőkliensben ez jelenik meg, míg a küldő cím kevésbé hangsúlyos elemként mellette látható.
Reply to
Ez az az e-mail cím, amelyre a felhasználók a válaszüzenetüket tudják küldeni. Sok esetben a cégek noreply@ címet adnak meg, amelyre nem lehet e-mailt küldeni, ez olyan hírleveleknél lehet jó megoldás, amelyekre jó eséllyel nem is reagálnának az ügyfelek. Ha azonban például egy aktuális promócióról küldünk hírlevelet, érdemes lehet egy valós e-mail címet beállítani. Hiába adunk meg ugyanis egy honlapcímet vagy egyéb elérhetőségeket a levélben, sokan megszokásból a válasz opcióra kattintanak, ha kérdésük van az ajánlatunkkal kapcsolatban, vagy éppen le akarnak iratkozni a hírlevelünkről. Figyeljünk arra, hogy a megadott e-mail címnek legyen gazdája, ne kallódjanak el az arra küldött levelek.
Tárgymező
Azt, hogy a levelünk végül a kukában végzi-e, részben a feladó megválasztása dönti el. Azt ugyanakkor, hogy megnyitják-e az üzenetünket, leginkább a tárgy határozza meg. A KutatóCentrum E-mail Marketing Reportja szerint tízből kilenc netező egyetért abban, hogy ha érdekes egy reklámlevél tárgya, akkor elolvassa azt. A megfelelő tárgy rövid (igyekezzünk 60-70 karakteren belül tartani), lényegre törő, figyelemfelkeltő, ugyanakkor hanyagolja a hatásvadász, spamgyanús kifejezéseket. Néhány kerülendő példa: ingyenes, hatalmas kedvezmény, nagy áttörés, ne késlekedjen. (A téma önmagában is megér egy cikket, ezért sorozatunkban részletesebben foglalkozunk majd vele.)
Kiemelt mondat
Néhány levelezőrendszer nemcsak a tárgyat, hanem a levél első sorát is megjeleníti, így gyakorlatilag az e-mailünk első sora a tárgy kiegészítéseként funkcionál. Ha jól választjuk meg, nagyban növelheti a megnyitási arányt. Jól működhet például, ha cselekvésre buzdítunk benne.
+ A levél „láthatatlan” elemei:
Van még egy-két olyan részlet, amit ugyan nem fognak látni a címzettek, mégis elengedhetetlen ahhoz, hogy sikeres legyen a kampányunk.
Kódolás:
Nagyon fontos, hogy a leveleink kódolása tiszta, áttekinthető legyen, és minden levelezőrendszeren megfelelően jelenjen meg az üzenetünk. Ma már ráadásul a mobilra történő optimalizálásról sem feledkezhetünk meg. Kiküldés előtt ezért minden e-mail kliensen teszteljük a levelünket.
A tiszta kódolás egyébként nemcsak a megfelelő megjelenítés miatt fontos, de csökkenti annak az esélyét is, hogy levélszemétbe kerüljön az üzenetünk.
Opt-in, double opt-in:
Nagyon fontos, hogy milyen módon építjük fel az adatbázisunkat. Ha az opt-in szabályozást követjük, akkor csak azoknak küldünk ki hírleveleket, akik ehhez előzetesen hozzájárulásukat adták. Ennél még szigorúbb a double opt-in: ilyenkor a feliratkozóknak még egy megerősítő linket is küldünk, és csak akkor vesszük fel az adatbázisunkba, ha megerősítette csatlakozási szándékát. A feliratkozók hozzájárulásának megszerzése nemcsak jogi szempontból fontos (a magyar törvények egyébként az opt-in feliratkoztatást írják elő), de azért is, mert így valóban csak azokhoz fogjuk eljuttatni az üzenetünket, akiket az érdekelhet. Hozzájárulás hiányában annak is megnőne az esélye, hogy e-mailünket levélszemétnek jelölik a címzettek, ráadásul a kéretlen üzenetek jelentősen rontják egy vállalat hírnevét is.
Fejléc
A fejléc jellemzően állandó eleme a vállalati hírleveleknek, ez alapján azonosítják be a címzettek a vállalatunkat. Ide kerül a logónk, emellett fontos, hogy az arculati színeket használjuk. Érdemes a közösségi felületeinkre, valamint a honlapunkra mutató linkeket is elhelyezni a levél elején. Ez azért is jó megoldás, mert így az olvasók azonnal átnavigálhatnak azokra a csatornáinkra, ahol fel tudják venni velünk a kapcsolatot, vagy akár vásárolni tudnak.
Levéltörzs
A törzsszöveggel kapcsolatban a legfontosabb elvek, amiket szem előtt kell tartani: lényegretörő, releváns, személyreszabott tartalom. Akkor tudunk igazán releváns tartalmat küldeni a feliratkozóknak, ha az érdeklődési körük, demográfiai adataik, vásárlási szokásaik stb. alapján szegmentáljuk őket, és egy adott üzenetet csak azoknak küldünk ki, akiket az valóban érdekelhet. Felejtsük el, hogy a minél több címzett hozza a legtöbb eredményt! Azt ugyanis a legpontosabb célzással érhetjük el.
A tartalmat vizuális elemek – képek, ikonok – használatával is erősítsük! Használjunk akciógombokat! A szövegben elhelyezett linkek ugyanis sokkal kevésbé hatékonyak, mint ha külön gombokat helyezünk el az e-mailben, amik azonnal odavonzzák a tekintetet.
Általában a tömör, rövid üzenetek működnek jobban, de bizonyos ajánlatok esetében, amit jobban el kell magyarázni, a hosszabb szöveg lehet célravezető. Ezt érdemes tesztelni.
Lábléc
A lábléccel kapcsolatban elsősorban tartalmi követelmények vannak, ez ugyanis a hírlevelek azon része, ahol meg kell felelnünk a különböző jogi előírásoknak. A megfelelő lábléc nemcsak az esetleges büntetések elkerülése miatt fontos, hanem a vállalat hitelességének megteremtése miatt is. A következőket semmiképp ne hagyjuk ki: leiratkozási lehetőség, adatkezelés jogcíme, adatvédelmi szabályzatra mutató link, adatvédelmi nyilvántartási szám. Sokan úgy gondolkodnak, hogy a leiratkozási lehetőséget jól eldugják, hogy minél kevesebben iratkozzanak le. Ez egyáltalán nem jó stratégia, ugyanis így valójában csak azt érjük el, hogy elégedett olvasók helyett dühös címzetteink lesznek, sőt, akár spamként is jelenthetik hírlevelünket.
Amit még elhelyezhetünk a láblécben:
Feliratkozási lehetőség: arra az esetre, ha valaki a továbbküldött hírlevelünket olvassa.
Ha többféle hírlevelünk is van, akkor érdemes egy olyan linket is elhelyezni a láblécben, ahol a címzettek a többi hírlevelünkre is fel tudnak iratkozni.
Nyomtatási képre mutató link: ez akkor lehet hasznos, ha például olyan kupont küldünk a hírlevélben, amit kinyomtatva lehet felhasználni.
Azt már tudjuk, hogy minek kell benne lennie az e-mailben, következő cikkünkben a MailEngine szakértőivel azt is sorra vesszük, hogy hogyan kell ennek megfelelően felépíteni levelünk drótvázát.
