Akkor is szabira kell küldeni a dolgozót, ha nem akar menni

Kevesebb mint másfél hónappal a naptári év vége előtt egyre több cég kénytelen azzal szembesülni, hogy kisebb-nagyobb fennakadásokkal is jár majd, ha a Munka törvénykönyvének (Mt.) megfelelve minden munkavállalójának kiadja az idei évben esedékes szabadságát. A Trenkwalder arra figyelmeztet, hogy a szabadság idei kiadásának elmaradása főszabály szerint akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha az adott időszakban a munkavállaló sem akart szabadságra menni.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

„Immár negyedik éve csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át a következő évre. (Itt olvashat arról, hogy mi lesz a bentmaradt szabadnapokkal!) Ez kortól függően 1–10 nap lehet, egy fiatal munkavállaló esetén tehát nem több, mint néhány nap – hívja fel a figyelmet dr. Selmeczi Réka, a Trenkwalder jogi és munkaügyi szolgáltatások üzletágának vezetője.

– Ez az átviteli lehetőség sem automatikus azonban, mivel a feleknek naptári évenként külön meg kell állapodniuk róla. Különösen a kisebb cégek esetében tapasztaljuk az elmaradást a szabadságok időarányos kiadásában, és éppen ez az a vállalati kör, amelyben a munkavállalók kisebb létszáma miatt nehezebb is megoldani a szabadságolások miatt szükségessé váló helyettesítéseket.

Az év végéhez közeledve tehát minden cégnek időszerű átvilágítania, melyik munkavállalója hol tart az idei szabadságának felhasználásában, kivételében. Egyes cégeknél az év végi leállások, másoknál éppen a karácsonyi csúcsidőszak miatt érdemes előre gondolkodni arról, hogy a munkáltató a még „bennragadt” szabadságok kiadását mely időszakra időzíti.  A Trenkwalder szakértője szerint a szabadság idei kiadásának elmaradása főszabály szerint akkor is jogszabálysértésnek minősülhet, ha az adott időszakban a munkavállaló sem akart szabadságra menni. Különösen annak fényében, hogy azt a rendelkezést is be kell tartani, hogy a munkáltató 15 nappal előre köteles közölni a munkavállalóval azt, hogy szabadságra küldi.

Irány a sípálya! Kép: Pixabay

Kiadják vagy kiveszik a szabadságot?

Kevés munkavállaló tudja, hogy a szabadságkeretéből mindössze 7 munkanappal rendelkezhet szabadon – a többi esetében a munkáltató döntheti el, mikor küldi szabadságra dolgozóját. Ennek értelmében tehát a munkáltató évente 7 munkanap szabadságot - a munkaviszony első 3 hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

Ezért a munkavállalóknak a saját érdekükben célszerű az alábbiakra figyelniük:

  • A munkavállalóknak is érdekük folyamatosan nyomon követni azt, hogy mennyi kivehető szabadságuk maradt az adott évben. Míg év közben a munkáltató rugalmasabban tud alkalmazkodni az egyéni igényekhez, az év vége felé sokkal kevésbé tudnak rugalmasan alkalmazkodni azokhoz.
  • A munkavállaló által kijelölhető 7 munkanapnyi szabadság kivétele során a munkavállaló is köteles az igényét legalább 15 nappal korábban jelezni a munkáltatója felé. Ellenkező esetben a munkáltató ennek a keretnek a kiadását is megtagadhatja.
A legtöbb baj a nyári szabadságok miatt van
Munkapszichológusok és HR-szakemberek egyöntetű véleménye, hogy egy évben legalább két hét egybefüggő szabadságra lenne szüksége a munkavállalónak ahhoz, hogy kipihenve és feltöltődve hatékonyan végezze el feladatait. A jellemzően a nyári időszakra időzített hosszabb vakációk azonban sok munkahelyi konfliktus alapjai. Mindez egy kis odafigyeléssel és tervezéssel elkerülhető.
Bár a munkahelyek többségében a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel jelöli ki a szabadságolás időpontját, és ilyenkor a gyakorlatban nem veszik olyan szigorúan a „15 napos szabályt” sem, sok kellemetlenséget kerülhet el az a dolgozó, aki a fenti szabályokkal pontosan tisztában van.

Mikor „csúszhat át” mégis a szabadság kiadása a következő évre?

A tárgyévi szabadságok kiadásának szigorú előírása alól is létezik néhány kivétel:

  • A már említett életkor után járó pótszabadságok, amennyiben arról az adott naptári évben a felek írásban megállapodnak, átvihetők a következő évre, ám ezekkel a feltételekkel is csupán a tárgyévet követő év december 31-éig adhatóak ki.
  • Ha a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődik, az adott időszakra járó tárgyévi szabadság a következő év március 31-éig adható ki.
  • Ha a munkavállaló oldalán merül fel olyan ok, ami lehetetlenné teszi a szabadság kiadását, az ok megszűnését követő 60 napon belül kell megkezdeni a kiadást. Ilyen ok leggyakrabban a keresőképtelenséget jelentő betegség vagy gyesről való visszatérés szokott lenni.
  • Ha pedig a szabadság kivétele már tárgyév végén megkezdődött, akkor tárgyévet követő évre átnyúlóan 5 munkanap szabadság átvihető, mert a jogszabály ezt az átnyúló szabadságot is tárgyévben kiadottnak tekinti.
Mikor jár pótszabadság a munkavállalónak?
A munkavállalónak a Munka Törvénykönyve szerint legalább 20 nap alapszabadság jár. Az alapszabadságon túl a törvény meghatározott esetekben pótszabadságban részesíti a dolgozót. Milyen feltételekkel jár a munkavállalónak pótszabadság? Meddig köteles kiadni a munkáltató a pótszabadságot? Szakértőnk segít!

Véleményvezér

Elsöprő többség támogatja Magyarország uniós tagságát

Elsöprő többség támogatja Magyarország uniós tagságát 

A putyinista Orbán Viktor hatalmas kisebbségben van az uniós tagság kérdését illetően.
A békepárti Fidesz rendhagyó harci napot tartott óvodásoknak

A békepárti Fidesz rendhagyó harci napot tartott óvodásoknak 

Óvodások gázálarcban, ennél már szebb nem is lehet.
A szuverenitásvédelmi törvénytervezet minden vállalkozást fenyeget

A szuverenitásvédelmi törvénytervezet minden vállalkozást fenyeget 

A Fidesz lebontaná a jogállamot.
Amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője pislog, mint hal a szatyorban

Amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője pislog, mint hal a szatyorban 

Egyoldalú Szuverenitásvédelmi Hivatal.
Nőket abuzáló, korrupt politikust jelölt a Fidesz alkotmánybírónak

Nőket abuzáló, korrupt politikust jelölt a Fidesz alkotmánybírónak 

Az alkotmánybíróság lassan olyan lesz, mint egy fideszes menhely kivénhedt politikusainak.
15-20 százalékos gyümölcsár emelkedés várható

15-20 százalékos gyümölcsár emelkedés várható 

Végnapjait éli a magyar gyümölcsnemesítés.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo