Az Európai Bizottság múlt csütörtökön nyilvánosságra hozott munkadokumentumából kiderült, melyik öt alternatívát tartják a legéletképesebbnek a vállalkozások közötti (Business to business, B2B) Közösségi termékértékesítésekhez kapcsolódó áfa fizetés helyét és az adó alanyát illetően.
„A munkát azért érdemes nyomon követni, mert az a 20 évvel ezelőtt bevezetett, már akkor ideiglenesnek szánt uniós áfa rendszert leváltó, új szisztéma kialakítását tűzte ki célul: jóval többről van szó, mint jelenleg adómentes értékesítés és a hozzá kapcsolódó, fordított adózással járó ügyletek öncélú, elméleti ízekre szedése” – hangsúlyozta Ágoston Péter, az RSM_DTM nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója legfrissebb blogbejegyzésében.
Az alábbi öt javaslat azt az általános elvet kell, hogy átültesse a gyakorlatba, amely szerint az adót a fogyasztás szerinti államban kell megfizetni. Az alternatívák az adófizetés állama és az adófizetésre kötelezett személye tekintetében térnek el – az ötödik pedig a meglévő szabályok megtartása kisebb változtatásokkal:
Az adót az eladó fizeti abban a tagállamban, ahova a terméket elszállították
A külföldi adókötelezettségek az eladó egyablakos rendszerben (One Stop Shop) teljesítenék, illetve a tagállamoknak egységesíteni kellene a kedvezményes áfa kulcsú termékek körét.
Az adót az eladó fizeti abban a tagállamban, ahol a vevő letelepedett
A külföldi adókötelezettségeket az eladó egyablakos rendszerben teljesítené.
A javasolt megoldások alapján a vevőnek nem kell regisztrálnia olyan tagállamban, ahol nincs székhelye vagy telephelye, illetve az eladónak sem kellene külföldi adószámot igényelnie, ha saját áruját mozgatja két tagállam között. Az EU-n kívül letelepedett vevők az egyablakos rendszer kisebb változatában (Mini One Stop Shop) nyújtanák be bevallásaikat.
Az adót a vevő fizeti abban a tagállamban, ahova a terméket elszállították
A javasolt megoldás alapján a vevőknek minden olyan tagállamban be kellene jelentkezniük, ahol árut vesznek át, de nincs telephelyük vagy székhelyük, illetve – saját árumozgatásaik miatt, amik továbbra is Közösségi termékértékesítésnek minősülnének – az eladóknak is.
A javaslat a vevői készletre, a láncértékesítésekre, a belföldön nem letelepedett vállalkozások értékesítésére és háromszög-ügyleteire, a Közösségi termékbeszerzésekhez kapcsolódó szolgáltatások adómentességére és a raktározási eljárások alá vonandó termékekre vonatkozó szabályok egységesítésével (ezeket jelenleg a tagállamok saját hatáskörben határozhatják meg), valamint a Közösségi termékértékesítések adómentességének igazolásához szükséges dokumentumok pontosításával operál.
Több javaslatban megjelennek egyszerűsítést, illetve az adócsalások visszaszorítását célzó megoldások: a minősített adóalanyok (Certified Taxable Persons) intézményesített kedvezményei, valamint az az adminisztratív szigorítás, miszerint a vevő csak az eladó (külföldi) adószámának megadása mellett lenne jogosult levonni az áfát.
A fenti javaslatok az EU áfa rendszerének megreformálást, gyakorlatilag új alapokra helyezését célzó munka részét képezik. Ennek előzménye, hogy az EU áfa rendszerét 1967 óta a forrás szerinti adózás elvére építették. 1993-tól azonban a legtöbb ügyletet a fogyasztás államában adóztatják – az ehhez kapcsolódó intézkedéseket már akkor ideiglenesnek tervezték, az átmeneti időben a végleges áfa rendszert szerették volna kialakítani. A feladatnak tehát több, mint 20 éves múltja van.
Az új áfa rendszer kialakításával kapcsolatban hozott eddigi döntések:
2012-től az EB gyorsított eljárásban dönt a tagállamok fordított adózást kiterjesztő javaslatairól (Quick Reaction Mechanism, QRM).
2013-ban megkönnyítették az elektronikus számlázással kapcsolatos szabályokat, illetve kisebb, adminisztrációs könnyítéseket vezettek be.
2015-tól kiterjesztik az egyablakos rendszert a magánszemélyeknek nyújtott távközlési-, műsor- és elektronikus úton nyújtott szolgáltatásokra.
2017-től tervezik bevezetni az egységes áfa bevallásokat EU-szerte.
Az új áfa rendszer kialakítását lépésekben tervezik: először a B2B Közösségi termékértékesítés szabályait alakítják ki, ezt követi majd a szolgáltatások és a végső fogyasztók felé történő értékesítek szabályai. A B2B Közösségi termékértékesítések szabályairól az első körben azonosított 13 javaslatból az EB a fenti ötöt fogja részletesebben megvizsgálni – 2015 első negyedévében várható a folytatás.
A munka deklarált célja, hogy az új áfa rendszerben minden résztvevő (tagállamok, vállalkozások és az adószakma képviselői) hatékonyabban, átláthatóbban dolgozhasson. Valószínűleg azonban az sem mellékes, hogy az uniós szintű áfa-hiány (VAT gap) októberben elérte a 177 milliárd eurót (és az adatban nem látszik javuló tendencia). És bár az EU malmai nem őrölnek szélsebesen (a jó munkához idő kell), a jövő áfa rendszerének kialakításáról szóló munkát érdemes nyomon követni.
