Az Európai Parlamentben elfogadott javaslat arra az alapelvre épít, hogy adót ott kell fizetni, ahol a nyereség képződik és jogilag kötelező érvényű intézkedéseket fogalmaz meg a vállalatok leggyakoribb adóelkerülési gyakorlatai ellen. Egyúttal közös definíciókat javasol olyan fogalmak, mint az "állandó telephely", "adóparadicsom" "transzferdíjak" "jogdíjak" "postafiók-vállalatok" és egyéb, sokféleképpen értelmezett jelenség kapcsán.
A képviselők a Bizottságnál ambiciózusabbak az Unión kívül "leadózott" és utána az EU egyik tagállamába utalt jövedelmekkel kapcsolatos átállási szabályok kapcsán. A kettős adóztatás elkerülése érdekében ez a külföldön szerzett bevétel gyakran adómentes, az EP képviselők azonban szívesebben látnának egy 15%-os adókulcsot - ebben az esetben különbözetet kellene befizetni, ha a külföldön szerzett bevétel után fizetett adó ennél a kulcsnál kisebb.
Ne legyenek illúzióink, nálunk is van jócskán offshore cég.
A hitelfelvétel költségeinek a kamatbevételeket meghaladó része csak az adózó kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményének 20 százalékáig vagy 2 millió EUR összegig vonható le, attól függően, hogy a kettő közül melyik a magasabb érték
Kimerítő feketelista létrehozása az adóparadicsomokról és államokról, köztük az uniósokról is, kiegészítve a nem együttműködő joghatóságokra és az adóparadicsomokban működő pénzügyi intézményekre vonatkozó szankciók listájával. Ezenkívül betiltanák a postafiók-vállalatokat, közös konszolidált társaságiadó-alapot hoznának létre, növelnék a vagyonkezelői alapok és alapítványok átláthatóságát is.
Közös módszer bevezetésére is sor kerülhet a társasági adó tagállami kiszámítására, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek, jövő januártól új mechanizmus kialakítására kerülhet sor a határokon átnyúló adóügyi jogviták megoldására, világosabb szabályokkal és szigorúbb határidőkkel és közös európai adóazonosító számot (TIN) is létrehoznának, ami alapja lehet a tagállami adóhatóságok közötti eredményes automatikus információcserének.
