A vállalkozások számára nagyon fontos, hogy ismerjék a játékteret, ahol fociznak, de a kkv-k többségének nincs sem kellő szaktudása, sem anyagi forrása arra, hogy piackutatást végezzen, kérdőíves kutatást készítsen. E szakmai támogatást kezdte meg már 2018-ban a BKIK. Az első ágazati kutatás eredményeiről, tapasztalatairól, mely a vendéglátó iparágról készült, kérdeztük Szányi Gabriellát, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara pr- és marketing igazgatóját.
Elkészült a BKIK első nagy volumenű, értékkel bíró ágazati piackutatása. Mi volt a kamara célja a felméréssel?
A megújult kamara legfőbb stratégiai célja, hogy a tagok által befizetett önkéntes tagdíj, valamint a kötelező regisztrációs díj többszörösen megtérüljön a vállalkozások számára. Első lépésként még 2018-ban feltártuk, hogy az egyes ágazatokban melyek azok a területek, ahol a vállalkozások leginkább igénylik a szakmai támogatást. Így derült ki, hogy szívesen vennének különböző iparági kutatásokat a budapesti vállalkozók. Ezt indítottuk el a vendéglátó ipari ágazatban.
Kiket kérdeztek és miről?
Alulról építkezve, vendéglátóipari szakembereket megkérdezve kezdtünk hozzá a munkához. A kétfázisú piackutatás során először mélyinterjúkban éttermek, streetfood-helyek, cukrászdák, kávézók, sörözők, borozók és romkocsmák tulajdonosait kérdeztük meg, mit gondolnak a szektorukról, és milyen kérdésekre szeretnének válaszokat kapni a vendégektől. Ez alapján állítottuk össze és végeztük el a kutatás második fázisát.
A kutatás eredménye szerint (is) a munkaerőhiány a vendéglátóipari cégek legnagyobb gondja. Erre van-e valamilyen programja a kamarának? Tud-e az érdekképviselet ebben hathatós segítséget nyújtani a tagvállalatainak?
A kutatás rávilágított, hogy meg kell gyorsítani a duális szakképzés gyakorlati képzőhellyé válás, a tanulófogadás engedélyeztetési folyamatát, illetve hogy a tanulókkal testközelből kell megismertetni a szakmát, hogy ne a munkába állás után egy–két héttel derüljön ki, mégsem erre gondoltak. A BKIK 17 fős duális szakképzési tanácsadói csapatával már most is nyújt minőségi munkaerő-közvetítést, de terveink szerint a jövőben továbbfejlesztjük a tanácsadói szolgáltatásunkat, amellyel a vállalkozásokat felkészíthetjük a minőségbiztosítási ellenőrzésekre, a szakképzési törvény változásaira. A megújuló jogszabályfigyelő szolgáltatásban a kkv-kat érintő változásokról, azok értelmezéséről és gyakorlati tudnivalókról írunk, valamint már el is indítottuk közérthető, releváns pályázatfigyelő szolgáltatásunkat.
A kutatásból kiderült, az éttermek szívesen kiszolgálnák a különböző étkezési szokások kapcsán felmerülő igényeket – gondolok itt pl. a mentes kínálat szélesítésére –, de a szabályozási nehézségek, illetve a beszállítók szűk köre ennek gátat szab. Tud ebben segítséget nyújtani a kamara? Ha igen, hogyan? Milyen tervek vannak?
Az éttermesek és a cukrászdák szerint a Paleo-diéta korszaka lecsengőben van, viszont az ételintolerancia miatt most a „mentes táplálkozás” hódít. A gluténmentes étkezés mögött egyfajta divatot is érzékelnek, a laktózmentességet az orvostudományi álláspontok miatt jobban elfogadják. A mentes kínálat biztosítása valóban nem egyszerű: a gluténmentességnek komoly szabályozási követelményei is vannak, másrészt kevés a beszállító, nincsenek vendéglátóipari kiszerelések, az alapanyagok nagyon drágák, amit a vendégekre nem háríthatnak át. A Kamara elsősorban a nagyon összetett és komplex szabályozás értelmezésében tud segíteni a vállalkozásoknak. A már említett pályázatfigyelő szolgáltatásunkkal pedig a cégek nyomon tudják követni, milyen elérhető pályázati forrásokkal tudják megvalósítani a szigorú technikai feltételeket, vagy megszervezni a szükséges ellátási láncot.
Hogyan tudja a kamara hasznosítani az ágazati vizsgálat eredményeit? Van olyan része a kutatásnak, ami a kamara jövőbeli programjára kihat?
A Kamara célja a kutatással nemcsak a problémafeltárás volt, hanem az azonnali válaszadás is. Pontosan láthatjuk, hogy hol van ránk szükség, hol tudunk valóban releváns és hasznos szolgáltatásokat nyújtani. Ahogy már említettem, így született meg a pályázatfigyelő, jogszabálykövető szolgáltatásunk, de a felmérés következménye az is, hogy látogatásokat szervezünk majd a sörfőzdékbe.
A Magyar Sörgyártók Szövetségével milyen együttműködést tudnának elképzelni?
Nagy öröm volt számomra, amikor dr. Kántor Sándor, a Sörszövetség igazgatója a kutatásunk publikálását követően megkeresett, hogy részletesen áttekintsük annak eredményeit és az esetleges együttműködés lehetőségeiről beszélgessünk. A Szövetség célja, hogy Magyarországon fejlődjön a sörkultúra, a csapolt sör rangja erősödjön a vendéglátóhelyeken és minél több prémium sör kerüljön a vendéglátásba. Hiszen az a kutatásból is kiderült, hogy az éttermek és kocsmák közönsége egyre inkább a minőségi italokat keresik, így a sörben is prémium felé fordul a fogyasztói igény. A választék bővülése és a prémium termékek megerősödése pedig hozzáértő személyzetet és minőségi kiszolgálást igényel. Remélem, hamarosan sikerül létrehozni a Szövetség és a BKIK közötti együttműködést.
Mi lesz a következő piackutatás, kérdőíves felmérés témája?
Új ágazatról egyelőre nem tudok beszámolni, de témákról igen. Az év első negyedévében három nagyívű kutatást tervezünk: az Y-Z generációs kutatás során feltérképeznénk a munkához való hozzáállásukat, attitűdjüket, illetve hogy a cégek hogyan tudják ezt a generációt integrálni, milyen nehézségekkel kell szembenézniük a folyamat során. Az őszi szakképzési rendszerről készült kutatásunkhoz hasonlóan kíváncsiak vagyunk, hogy a vállalkozások mennyire elégedettek az egyetemi, főiskolai képzésekkel, mi az, amire nagyobb hangsúlyt fektetnének, illetve hogy az egyetemistáknak milyen elvárásaik vannak a munkaerőpiacon.
Habár minden egyes kutatásunk célja az, hogy a BKIK megtudja, miben segíthet tagjainak, részletesen is szeretnénk megismerni a Kamarával szembeni elvárásokat. Gondolok itt arra, hogyan tudjuk segíteni az innovációban a cégeket, mennyire igénylik a szemléletváltást az érdekképviseletben, egyáltalán mennyire elégedettek a munkánkkal.
