A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) már most beváltotta a hozzá fűzött reményeket, 2013 első hónapjáig több mint 50 ezren választották ezt az adózási módot. Ahhoz viszont, hogy a kisvállalati adóra (kiva) jogosultak nagyobb hányada válassza ezt az adónemet, az áttérés részletszabályainak "kifésülésére" van szükség a kutatóintézet az MTI-hez eljuttatott összegzése szerint. (A kisvállalati adóra kevesebb, mint 10 ezren jelentkeztek.)
Ezért nem elég népszerű az új adó
A Századvég által elvégzett reprezentatív felmérés során megkérdezett 129 könyvelő válaszai szerint azon vállalatoknak, amelyeknek megérné átlépni a kivába, csupán 29 százaléka lépett át a megadott határidőig.
Így lehetne javítani a rendszeren
A Századvég kutatói úgy vélik, hogy néhány szabály megváltoztatásával a kiva lényegesen vonzóbbá tehető. Javasolják egyebek közt az átállás határidejének meghosszabbítását, illetve célszerűnek tartanák, hogy a kivára való áttéréskor a korábbi évek beruházásai esetében érvényesíthető legyen a hagyományos értékcsökkenés, vagy a belépéskor egy összegben leírható legyen a maradványérték.
Javasolják azt is, hogy a fejlesztési tartalékot és az eredménytartalékot is továbbvihesse a kivát választó cég, és ne kelljen az átállás kapcsán megfizetnie az osztalékot.
A Századvég szerint az új adónemre való áttérést segítené a könyvelők megnyerése is, akár anyagi ösztönzők révén. Javaslatuk szerint a kivára áttérést lebonyolító könyvelők kapjanak az államtól egy bizonyos összeget az átállással kapcsolatos teendők finanszírozására, amelyet aztán a kivás cég az új adónemen realizált nyereség többletéből legyen köteles megtéríteni év végén az állam felé. Ugyanakkor ha az év végi állapot szerint a társasági adózás alapján kedvezőbb lenne a cég adózása, úgy a könyvelő legyen köteles visszafizetni az adminisztrációért kapott összeget.
