A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) kiemelten ellenőrizte a kereskedelmi, vendéglátó-ipari, szórakoztatóipari, javítási-karbantartási, ingatlanügynöki, takarítási, valamint a pénzügyi, oktatási, szociális, mérnöki területhez és a fizikai közérzetjavító tevékenységhez kapcsolódó és egyéb külön ágazatba nem sorolható szolgáltatásokat ellátó munkáltatókat – derült ki az NMH éves jelentéséből. A szolgáltatások szerteágazóságát mutatja, hogy a célvizsgálat alatt számos – addig ellenőrzéssel kevésbé érintett - terület került a hatóság fókuszába, pl.: utazásszervezők, járműkölcsönzők, számítógép-szervizek, masszőrök, edzők, tetoválóművészek, ingatlanügynöki, szépségápolási tevékenységet ellátók.
Az eredmények lesújtóak: az ellenőrzött munkáltatók 74 százaléknál, illetve az érintett munkavállalók közül 71 százalék esetében volt indokolt szabálytalanság megállapítása. A munkáltatók jelentős része kis- és középvállalkozásnak minősül, csupán a vizsgált foglalkoztatók 3 százaléka nem tartozott ebbe a körbe. Számos esetben tapasztalták a felügyelők, hogy a kijelölt ágazatban működő vállalkozások nem foglalkoztatnak munkavállalót, a vezető tisztségviselő vagy a vállalkozó maga dolgozik. (Pedig egyre valószínűbb, hogy lebukik a szabályszegő munkáltató.)
A munkaidő nyilvántartással van a legtöbb gond
Az elkövetett szabálytalanságok közül a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya), munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése, illetve munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése volt a legjellemzőbb szabálytalanság (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést). Emellett a vizsgálat megállapításai szerint a foglalkoztatók több ízben megszegték a pótlékokra és a jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony) bejelentésére vonatkozó szabályokat.
Számos foglalkoztató esetében bizonyítást nyert, hogy a munkaidővel kapcsolatos adatokat hiányosan vagy nem a valóságnak megfelelően vezette (hamis, illetve kettős nyilvántartás). A szabadság kiadására vonatkozó szabályok kapcsán is több ízben kellett a hatóságnak eljárnia.
A vizsgálat tapasztalatai szerint előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett a munkaidő-beosztás szabályainak megsértésével is lehetett találkozni. Jellemző szabálytalanság volt még a pótlékok (munkaszüneti napi munkavégzésért, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai bérpótlék stb.) megfizetésének elmaradása. Több ízben megállapításra kerülő szabálytalanság volt emellett, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak, amellyel sérült a munkavállalók pihenéshez való joga. Ezen belül a legtöbb munkavállalót érintő jogsértés a munkaközi szünet be nem tartása volt. Az elkövetett szabálytalanságok jellemzően a kis- és középvállalkozásokat érintették. Ennek oka, hogy az elkövetett jogsértések jellemzően a vonatkozó jogszabályi ismeretek hiányával, egyszerű mulasztással, illetve a munkáltatói kockázatvállalással hozhatók összefüggésbe.
A nagyobb cégeknél a bejelentéssel van a bibi
A munkaügyi felügyelőségek a kisebb és közepes vállalkozások mellett a nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatókat is ellenőrizték. Az elkövetett szabálytalanságok közül a jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony) bejelentésének elmulasztása mellett a nyilvántartási kötelezettség megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya), munkaidőre vonatkozó szabályok (napi, illetve heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékének túllépése), illetve a munkabér védelmére vonatkozó szabályok megszegése volt a legjellemzőbb szabálytalanság. Emellett a vizsgálat megállapításai szerint a foglalkoztatók több ízben megszegték a pótlékokra és a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat. (A részleteket a Munka törvénykönyve szabályozza, amely tavaly módosult.)
A munkaviszonyhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség megszegése továbbra is jelentős arányban jelent meg, és megvalósulási formái lényegében nem térnek el az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti bejelentés elmulasztása kapcsán tapasztaltaktól. Fentiek mellett színlelt szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók ellenőrzésére is több alkalommal került sor, illetve számos esetben előfordult, hogy a munkavállalók részmunkaidőben történő bejelentése valójában teljes vagy magasabb heti munkaidőben történő munkavégzést leplezett.
Harmadik országbeli állampolgárok szabálytalan foglalkoztatásával is találkoztak a munkaügyi hatóság képviselői a vizsgálatok során, mely leginkább a sütőiparban fordult elő. Ennek leggyakrabban előforduló megjelenési formája a munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatás volt.
Több foglalkoztató esetében bizonyítást nyert, hogy a munka- és pihenőidővel kapcsolatos rendelkezéseket megszegte, valamint az ezekkel adatokat hiányosan vagy nem a valóságnak megfelelően vezette, illetve a szabadság kiadására vonatkozó szabályok kapcsán is több ízben kellett a hatóságnak eljárnia. Jellemző szabálytalanság volt még a minimálbérre, illetve a – legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben – a garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések megszegése, valamint a munkabér és a pótlékok (munkaszüneti napi munkavégzésért, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai bérpótlék stb.) megfizetésének elmaradása.
