Az európai lízingpiac növekedésben van, az átlagos növekedés 10 százalékos, persze vannak jobban és gyengébben teljesítő országok. Sok európai országban gyengék a növekedési mutatók és kilátások. Stagnálásra és negatív GDP-növekedésre is van példa, mindezzel párhuzamosan a lízingpiac azonban növekedést mutat. A válság előtti – 2007-es szintet – még nem érte el az európai lízingpiac, de a folyamatos növekedés miatt egyre közelebb kerül ahhoz. Talán már 2017-ben, de legkésőbb 2018-re minden ország eléri a válság előtti szintet - mondta Leon Dhaene, a Leaseurope igazgatója a Magyar Lízingszövetség által szervezett szakmai napon. Hozzátette, Magyarország annyiban kivételes helyzetben van európai szinten, hogy a GDP növekedésben van, és a lízingpiacon a kihelyezett összeg 19 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben.
A régi receptek nem működnek
Az európai kkv-k egyre nagyobb részt képviselnek a teljes lízingpiacon Leon Dhaene szerint. A Leaseurope kutatását idézve azt mondta, hogy azok a kkv-k, amelyek lízingfinanszírozást preferálják, gyorsabban fejlődnek és hamarabb válnak nyereségessé. A Leaseurope elnöke azt is elmondta, hogy jelentős változásokat generál a technológiai fejlődés, ezzel pedig a gazdasági ágazatoknak, így a lízingszektornak is lépést kell tartania.
25 százalékos növekedés a cél
Nyikos Katalin, a Magyar Lízingszövetség elnöke szerint a magyar piac stabil emelkedésben van. Utalt arra, hogy az idei első háromnegyed évben a finanszírozott összeg 19 százalékkal nőtt éves szinten. „Jó lenne, ha az év egészében, azaz a negyedik negyedéves teljesítménnyel együtt ennél tempósabb, 20 százalékos növekedést érhetne el a piac” – adott előrejelzést az egész éves teljesítményre Nyikos Katalin.
Nyikos Katalin azt is elmondta, hogy a lízingpiacon belül a személyautó- és kisteherautó-finanszírozás, valamint a flottafinanszírozás a teljes kihelyezés felét fedi le. A gépeken belül a legfontosabb az agrárgépek lízingje a szektor szereplői számára. Ez abból is látszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank hitelprogramja keretében 88 milliárd forintot helyeztek ki az első háromnegyed évben. Ezen belül a mezőgazdasági célú finanszírozás 80 százalékot tett ki: a lízingpiaci növekedésben fontos szerepe volt, a finanszírozott összeg 25 százalékát adta. A jegybanki programhoz köthető lízingkonstrukciókon belül súlyt képviselt az agrárcélú finanszírozás.