Az elmúlt években folyamatosan csökkenő európai áramárak fokozatosan gyűrűznek be a magyar piacra. A nemzetközi tőzsdéken tapasztalt kedvező árváltozások a hazai börze úgynevezett forward – egy évvel előre kötött ügyletek – árain is nyomon követhetőek. „2013-ban a 2014-re vonatkozó forward bázis átlagárak még 44,17 euróra jöttek ki megawattóránként, tavaly 2015-re vonatkozóan már átlagosan 43,18 euróért le lehetett kötni egy megawattóra villamos energiát, az idén pedig az eltelt 7 hónap forward jegyzésárai alapján már csak átlagosan 41,2 eurót kellett fizetni a 2016-ra lekötött áramért” – hívja fel a figyelmet Kis Gergely, az ALTEO Csoport energiakereskedelmi igazgatója. Jól szemlélteti a csökkenési trendet, hogy az idei évben volt olyan időszak, amikor 40 euró alá esett egy megawattóra villamos energia ára – teszi hozzá.
Hasonló volt a trend a csúcsidei magasabb (PEAK) jegyzésárak tekintetében is: egy évre előre a legmagasabb áron 2013-ban átlagosan 56,96 euróért lehetett megvenni egy megawattóra villamos energiát, 2014-ben már csak 53,71 eurót kellett ezért fizetni, míg az idei hat hónapban az egy évre lekötött legmagasabb áramárak 2016-ra 50,7 euró körüli összeget sejtetnek.
A kötelező átvételi rendszerből a következő években jelentős számú erőművet vezetnek majd ki, ami szintén kedvező hatással lesz az ipari fogyasztók villamosenergia-beszerzéseinek tervezhetőségére. „A következő években jelentősen csökken majd a kötelező átvételi rendszerben résztvevő erőművek száma, ezzel bizonyos mértékig csökkenek, de mindenképpen kiszámíthatóbbá válnak majd az árak” – mondja Kis Gergely.
Kis Gergely szerint az ipari fogyasztók tudatosságát mutatja, hogy egyre többen felismerik, és ki is használják árambeszerzéseik során ennek a három tényezőnek a hatásait. „Egyre többen ismerik fel, hogy a hosszú távú megállapodások esetében a KÁT nélküli ár ma már nem jelent feltétlenül hátrányt a számukra, hiszen csökken a kötelezően átveendő áram mennyisége. Amennyiben egy vállalat a bevételeit euróban realizálja, egy euróban kötött, KÁT nélküli árat magában foglaló megállapodás jelentheti számára a legjobb konstrukciót. A leghátrányosabb konstrukció véleményünk szerint egy forint alapon megkötött, KÁT-ot tartalmazó árkonstrukció lehet hosszú távon, hiszen itt a fogyasztó megfizeti az ajánlati árban megjelenő kockázati felárat” – mutat rá az energiakereskedelmi igazgató.
