Betétdíj: ki járna jól vele?

A szaktárca kötelező betétdíjas rendszert kíván bevezetni az úgynevezett egyutas italcsomagolásokra vonatkozóan - ilyenek például a PET palackok, és alumínium dobozok. Egyes szakmai szervezetek szerint ez ártana a szelektív gyűjtésben érdekelt társaságoknak, míg más szakértők szerint az állam és a fogyasztók is jól járnának az új rendszerrel.

Tönkreteheti a szelektív gyűjtést a kötelező betétdíj bevezetése a Recomplex Egyesülés, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) szerint. A szervezetek keddi, közös közleményükben emlékeztetnek: nemrégiben ismertté vált, hogy a szaktárca kötelező betétdíjas rendszert kíván bevezetni az úgynevezett egyutas italcsomagolásokra vonatkozóan - ilyenek például a PET palackok, és alumínium dobozok -, hogy ösztönözze a lakosságot ezek nagyobb arányú begyűjtésére.  Magyarországon a csomagolási hulladék mintegy 10-15 százalékát teszi ki az italcsomagolás, ennek visszagyűjtése jelenleg a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül történik.

Az Ásványvíz Szövetség és Terméktanács, és az ÉFOSZ szerint a betétdíjas rendszer működtetése kétszer-háromszor költségesebb a szelektív gyűjtési rendszereknél. Ennek oka kettős: ki kell alakítani és működtetni kell a betétdíjas rendszert, ezzel párhuzamosan bővíteni és üzemeltetni kell az európai uniós forrásokból megépült és jelenleg is épülő szelektív hulladékgyűjtő rendszereket. A rendszer kiépítésének 20-25 milliárdos költségén túl évi 10-12 milliárd forintos működési költséggel kell számolni. Az önkormányzatok - azáltal, hogy a jól értékesíthető italcsomagolás kikerül a szelektív gyűjtésből - mintegy 5-6 milliárd forinttól esnének el évente.

Még mindig sok a válogatás nélküli szemét
Eltérő rendszerességgel, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot, noha ennél jóval nagyobb arány, 89% tudja, hogy ez a csomagolási hulladék újrahasznosítható.
Az italgyártók szerint a betétdíj bevezetése 10-50 százalékos áremelést jelentene az ásványvizeknél, üdítőknél, söröknél, boroknál, szeszes italoknál, ami 5 milliárd forintos árbevétel-csökkenést eredményezne a gyártóknál és a kereskedőknél. Ez akár 400-500 munkahely megszűnéséhez is vezethet - hívják fel a figyelmet a szervezetek. A betétdíjas rendszer emellett újabb "hatalmas és indokolatlan" adminisztratív terhet róna a gyártókra, kereskedőkre, mivel több száz gyártót és mintegy 40 ezer boltot kellene egy nagyon szigorúan ellenőrzött informatikai és adminisztrációs rendszerbe terelni.

Milliárdokat kaszálhatna az állam

Támogatja az összes eldobható italcsomagolásra kiterjedő kötelező betétdíjas rendszer bevezetését a Magyar Értékes Hulladék Kezelők Közhasznú Egyesülete (MÉHKE), amelynek számításai szerint a rendszer hosszú távon több tízmilliárd forinttal növelné az állam bevételeit. A szakmai szövetség szerint a kötelező betétdíjas rendszer emellett mintegy tízezer új munkahely megteremtéséhez járulna hozzá, és segítené az európai uniós hulladékhasznosítási célok teljesítését is. A betétdíj növelné a csomagolási hulladékok visszagyűjtési arányát, miközben az állam, a gazdasági szereplők és a lakosság számára egyaránt átlátható rendszert jelentene a mostani bonyolult környezetvédelmi termékdíjas rendszerhez képest - állítja az MÉHKE.

Szakmai szervezetként az egyesület vállalná a rendszer kialakítását, illetve azt, hogy már az első évben egy olyan célzott munkahelyteremtő programot finanszírozna meg, amely országosan mintegy tízezer ember foglalkoztatásához járulna hozzá, a közfoglalkoztatottak nagy számának lehetővé téve, hogy visszatérjen a munka világába, gazdasági társaságok alkalmazásába. A kötelező betétdíj bevezetésével automatikusan csökkenne az illegálisan forgalomba helyezett termékek mennyisége, amely egyszerre segítené a hazai italgyártókat piacaik megőrzésében és forgalmuk növelésében is. Emellett az állam milliárdokat takaríthat meg azzal is, ha a közösségi hulladékgazdálkodási elvárások teljesítésével elkerüli, hogy az EU környezetvédelmi szankciókat, büntetéseket szabjon ki Magyarországra.

Mindenki jól járna a kötelező betétdíjjal, amelynek bevezetésére komplex javaslatcsomagot dolgozott ki az MÉHKE. Ennek elfogadása és megvalósítása nemcsak a környezetvédelmi célok eléréséhez, a gazdaság és a foglalkoztatás növekedésének beindításához járulna hozzá, de jól járnának a környezettudatos fogyasztók, italgyártók és kereskedők is - idézi a közlemény Garanadra Gyulát, az egyesület elnökét. A szakember szerint a kötelező betétdíj a fogyasztóknak árcsökkenést jelentene, mivel a díj a visszaváltást követően visszajár, míg most a termékdíj összegét a vásárló soha nem kapja vissza. A jelenlegi rendszerben a termékdíj minden palack esetén megjelenik költségként, a betétdíj bevezetésével viszont a környezettudatos vevők az üzletekbe visszavitt palackok után járó betétdíjat visszakapják, tehát a jelenlegi feltételekhez képest az italokat olcsóbban lehetne megvásárolni.

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo