A mentális jóllét nem extra juttatás vagy divatos HR-trend, hanem hosszú távú üzleti érdek. Az erre való odafigyelés pedig stratégiai döntés. Javítja a teljesítményt, csökkenti a fluktuációt, és erősebb, emberközpontú szervezeti kultúrát hoz létre. Azok a cégek, amelyek ezt felismerik, nem csak a jelenlegi kihívásokra reagálnak jobban, hanem hosszú távon is versenyképesebbek maradnak.

Akkor működik igazán, ha nem kampányszerű, hanem hosszú távon is elérhető, szakmailag megalapozott megoldásokra épül. Egy külső szakember bevonása segíthet abban, hogy a munkavállalók biztonságos, független térben kapjanak támogatást, miközben a szervezet is pontosabb képet nyer a működéséről.

Egy tapasztalt pszichológus Budapest területén vagy akár online formában is hozzájárulhat ahhoz, hogy a mentális jóllét ténylegesen a mindennapi működés része legyen. A vállalati mentális jóllét fejlesztése akkor igazán hatékony, ha nem általános tanácsokra, hanem a szervezet valós működésére szabott támogatásra épül.

Az alábbi három szempont jól mutatja, miért éri meg ezzel tudatosan foglalkozni.

1. A mentális jóllét közvetlenül hat a teljesítményre

Egy kiegyensúlyozott munkavállaló nemcsak motiváltabb, hanem hatékonyabban is dolgozik. A tartós stressz, a szorongás vagy a kiégés ezzel szemben koncentrációs nehézségeket, döntési bizonytalanságot és csökkenő kreativitást eredményeznek. Ezek nem mindig látványosan jelentkeznek, azonban már középtávon is jelentős teljesítményvesztést okoznak.

Fontos szempont az is, hogy a mentálisan túlterhelt munkavállalók gyakran „túlélő üzemmódban” működnek. Elvégzik a feladataikat, jelen vannak, de valójában folyamatos energiavesztésben dolgoznak. Ez hosszú távon nemcsak az egyéni teljesítményt csökkenti, hanem a csapat egészének tempóját és minőségét is visszahúzza.

Sajnos azonban sok szervezetben a problémák akkor válnak láthatóvá, amikor már késő: nő a hibák száma, romlik a kommunikáció, elindul a belső feszültség. A mentális jóllétre való odafigyelés segít megelőzni ezt a folyamatot. Ha egy munkavállaló érzi, hogy nem kell folyamatosan túlterhelt állapotban működnie, könnyebben tud fókuszálni, felelősséget vállalni és hosszú távon is fenntartható módon teljesíteni. A mentális jóllét támogatása segít abban, hogy az emberek ne csak funkcionáljanak, hanem valóban jelen legyenek a munkájukban.

2. Csökkenti a fluktuációt és a rejtett költségeket

A munkavállalók megtartása ma az egyik legnagyobb kihívás a cégek számára. Gyakran a felmondások mögött nem kizárólag anyagi okok állnak, hanem érzelmi túlterheltség, kimerültség vagy az a benyomás, hogy „itt nem számítok”.

Ha ezek az érzések, gondolatok nem kapnak teret és figyelmet, a munkavállalók előbb érzelmileg, majd ténylegesen is leválnak a szervezetről.

A mentális jóllét hiánya jelentős rejtett költségekkel jár:

• magasabb betegszabadság
• gyakori rövid távú kiesések
• alacsonyabb elköteleződés
• hosszú betanulási idő új kollégák esetén

Ha azonban egy szervezet jelzi, hogy figyel a munkavállalók mentális állapotára, az erősíti a lojalitást. Nem azért maradnak az emberek, mert nincs jobb lehetőségük, hanem mert biztonságosabbnak, emberibbnek érzik a munkahelyüket. 

Ez különösen igaz a fiatalabb generációkra, akik számára a munkahelyi légkör és a pszichés terhelés kezelése legalább olyan fontos, mint a fizetés. Számukra a mentális jóllétre fordított figyelem üzenetértékű: azt közvetíti, hogy a cég nem csak az eredményeket, hanem az embereket is számításba veszi. Ez az élmény önmagában is erős megtartó erő.

3. Erősebb szervezeti kultúrát és jobb együttműködést teremt

A mentális jóllét nem csak egyéni szinten értelmezhető, hanem kollektív hatása is van. Egy olyan munkahelyen, ahol a feszültségek kimondhatatlanok, az érzelmi túlterheltség „láthatatlanul” terjed. Ilyenkor romlik az együttműködés, nő a passzív agresszió, gyengül a csapatkohézió.

Ezzel szemben egy mentálisan támogató környezetben:

• könnyebb segítséget kérni
• természetesebb visszajelzést adni és kapni
• kevesebb az elfojtott konfliktus
• nagyobb a bizalom a vezetők és a kollégák felé

A pszichológiai biztonság nem azt jelenti, hogy nincsenek elvárások, hanem azt, hogy az emberek mernek kérdezni, hibázni és tanulni. Ez hosszú távon innovatívabb, rugalmasabb szervezetet eredményez, amely jobban alkalmazkodik a változásokhoz.

Ráadásul egy mentálisan biztonságos közegben az együttműködés nem kényszerből, hanem belső motivációból működik. A munkavállalók könnyebben vállalnak felelősséget, nyitottabbak a visszajelzésekre, és kevésbé válnak védekezővé nehéz helyzetekben. Ez egyrészt gördülékenyebbé teszi a mindennapi működést, másrészt válsághelyzetekben is stabilabbá teszi a szervezetet. A mentális jóllét így közvetve a cég alkalmazkodóképességét is erősíti.