Kép:Fotolia

Az uniós héa-reform mellett elkötelezett Bizottság egyértelmű célja a héamértékekre vonatkozó jelenlegi szabályoknak a rendeltetési hely szerinti elvre épülő végleges rendszerhez való igazítása. A tagállamok eközben továbbra is az áfakulcsok „mozgatásával” igyekeznek betömni a költségvetésben jelentkező lyukakat; a technikák ugyanakkor országonként változnak - mondja dr. Bokor Adrienn, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gazdasági tanácsadója.

A szomszédos Romániában radikális áfacsökkentésbe fogtak, a 2015-ös tervek az akkori 24%-os kulcs nagyon komoly, 5%-os mérsékléséről szóltak. A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió ellenkezése miatt végül kétlépcsős csökkentés mellett döntöttek. A normál áfakulcs 2016. január 1-től 20% lett, ami a tervek szerint 2017. január 1-től további 1%-kal mérséklődik.

Olaszországban ellenkező tendencia figyelhető meg. A 2016-os évre elfogadott stabilitási törvény – a bevételi számok kedvezőtlen alakulása esetén – kétlépcsős emelést vetít előre: 2017. január 1-től a jelenlegi 22%-os normál áfakulcs 24%-ra történő lehetséges emelésével számol, 2018-ra pedig újabb 1%-os növelést irányoz elő, így nem zárja ki a 25%-os normál áfamérték elérését sem. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi 10%-os kedvezményes kulcs 13%-ra emelkedne. Olaszországban egyébként már az idei évre vonatkozóan is napirenden volt a normál áfakulcs 2%-os emelése, erre végül a gazdasági mutatószámok kedvező alakulása miatt 2016-ban nem volt szükség.

Az EU tagállamainak aktuális normál áfakulcsait tartalmazó táblázatból (az adott országban alkalmazott kedvezményes és esetleg rendkívül kedvezményes mértékekre ezúttal nem tértünk ki) látszik, hogy Magyarország továbbra is őrzi 27%-os normál áfakulccsal elért uniós első helyezését. (Annak ellenére, hogy bizonyos területeken bevezetek áfacsökkentést, minden más ágazat is ezért lobbizik.)