Startupnak lenni nem ágazatot vagy a cég életkorát jelenti. A Piac & Profit rendezvényén kiderül, hogy mi áll az ugrásszerű növekedési képesség mögött, és kiből lehet startup.
1. Ne féljünk kérdezni!
A befektető – akár intézményi, akár üzleti angyal – alaposan megvizsgálja, átvilágítja a projektet és a startupert mielőtt sok millió forintot tenne a cégbe. Átnézik az üzleti tervet, a fejlesztési igényeket, a piaci esélyeket. Ugyanez viszont fordítva ritkán történik meg. Érdemes pedig legalább ilyen alaposan megnézni, hogy ki áll a másik oldalon. Intő jel lehet például, ha peres ügyei vannak, ha mindenféle trükköket talál ki, hogy hogyan kerül a társaságba a közös vállalatba szánt tőke. (Abban is jelentős különbségek vannak, hogy kinek milyen befektető való. Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere a Piac & Profit konferenciáján elmondta, mire érdemes figyelni.)
2. Ne siettessük a befektetést!
Jóllehet az intézményi befektető általában lassabban dönt, mint egy üzleti angyal, hiszen nem csak a maga pénzét teszi kockára, sok esetben mégis érdemes kivárni a döntést, és figyelni a segítő kérdésekre. (A tapasztalatok szerint akkor a legjobb tőkét szerezni, amikor épp nincs rá szükség.)
3. Hallgassunk a megérzéseinkre!
Kevésbé tűnik tudományosan megalapozottnak, de a megérzéseinket nem szabad elnyomni. Ha úgy érezzük, a befektető feltételei hosszú távon előnytelenek számunkra, a gyors befektetés reményében se menjünk bele vállalhatatlannak tűnő pontokba, vagy olyan feltételekbe, amelyek pontos működési mechanizmusát nem értjük.
Figyeljünk arra, hogy terelgető, szakértő befektetővel vagy kőkemény tranzakció-orientált befektetővel van dolgunk. Olyat keressünk, amely megfelel a habitusunknak, üzleti céljainknak, amiket viszont nekünk kell kitalálni. A személyes szimpátia, a kommunikáció kémiája is nagyon fontos, azt se hagyjuk figyelmen kívül!
4. Soha ne hagyjuk magunkat az idővel zsarolni!
Az nem lehet érv, hogy „ha holnap nem írod alá a szerződést, nem adok pénzt”. Ez nagyon hosszú távú kapcsolat, és megpecsételheti a cégünk jövőjét is. Fontos, hogy a befektető tisztában legyen a fejlesztés természetével, a projektgazda pedig meggyőződjön a befektető szakértelméről és arról, hogy értik egymást.
5. Tisztázzuk, hogy hol tartunk!
A legtöbb befektető a már működő prototípussal rendelkező startupokat keresi. Nagyon sok ötletgazdának viszont a fejlesztés különböző mérföldköveinek eléréséhez is szüksége lehet külső tőkére. Érdemes előre lefektetni, hogy az adott iparágban milyen hosszú fejlesztési időre számítunk, milyen engedélyekre lesz szükség, és mi minden nehézség akadályozhatja, hogy az üzleti tervben szereplő milliós bevétel megvalósuljon. Legyünk biztosak abban, hogy a befektető ugyanazt érti a szavakon, mint mi!
6. Fokozatosan vonjuk be a tőkét!
A nagyon korai fázisban létrejövő befektetések kockázata magas, és a bevételre még több évet kell várni. A befektető csökkentheti a kockázatát úgy, ha nem egy lépésben fekteti be a teljes összeget, hanem a fejlesztés megvalósulásának ütemében, és ennek arányában jut részesedéshez a cégből. A fokozatos tőkebevonás a projektgazda kockázatát is csökkenti. Ha a fejlesztési időben kiderül, hogy nincsenek meg a közös munka alapjai, könnyebb felbontani a megállapodást.
7. Vonjunk be a társasági szerződésekben jártas ügyvédet!
A társasági szerződés lesz az együttműködés alapja. Tapasztalt, a mi érdekünket képviselő jogász véleményét kérjük ki még a szerződés aláírása előtt. Bizonyosodjunk meg arról, hogy nem szerepelnek a szerződésben további befektető bevonását vagy a döntéshozatalt akadályozó pontok, és az sem mindegy, hogy ki fog dönteni, ha a taggyűlésen patthelyzet alakul ki egy-egy vitás kérdésben. Számunkra előnytelen szerződésbe ne engedjük belekényszeríteni magunkat, inkább hagyjuk a befektetőt elmenni.
8. Nemcsak a pénz, a szakértelem is számít
Várjuk ki azt a befektetőt, aki aktív közreműködésével, kapcsolataival az operatív munkában és a piackeresésben is segítségünkre lehet. Ezzel jelentősen felgyorsíthatjuk, hogy elkészüljön a prototípus, és a piaci validáció is megtörténjen. Érdemes olyan befektetővel tárgyalni, aki a projekttel azonos iparágban tevékenykedik, de nem akar beleszólni a mi munkánkba, csak mentorálni.
9. Fektessük le pontosan, hogy kinek mi a feladata
A startuper és a többnyire idősebb vállalkozói korosztályhoz tartozó befektető munkamódszere eltérő lehet. Vitás esetben a befektető érvelhet úgy, hogy a startuper nem végezte megfelelő módon a munkáját, és ez az oka esetleg annak, hogy csúszik a projekt megvalósulása. Legyen írásos megállapodás a feladatkörökről és a részletes ütemtervről, amely alapján mindkét fél számára egyértelmű, hogy a másik mit vállal.
10. Legyen meg a kölcsönös tisztelet
A sikeres együttműködés alapja, hogy mindkét fél tiszteletben tartsa a másikat. A startuper is elvárhatja, hogy a befektető tisztelje a lendületét, rugalmasságát, kockázatvállalási hajlandóságát. Ha a befektető a tárgyalási folyamatok során gyakran elveszti a türelmét, kiabál, később sem lesz megértő. A legtöbb startupcéget az ötletgazda szárnyalása repíti, ha ez megtörik, a cég lendülete is elveszhet.
