Budai Gyula szerint a kormány eddig összesen 4,5 milliárd forintot különített el a programra amivel a tanyán élő lakosság életminőségének javítását, a vidék népességmegtartó képességének erősítését, főként a fiatalok helyben maradását igyekszik vonzóbbá tenni. Ennek érdekében egyebek mellett kis és közepes méretű tanyagazdaságok működésének támogatása, a szolgáltatások színvonalának emelése a feladat. És olyan, az önkormányzatok által felkarolt helyi termelői piacok kialakítása, ahol a környékbeli tanyáknál megtermő zöldség, gyümölcs, valamint a hús és tejtermékek eladásával a termelők állandó plusz jövedelemhez juthatnak - mondta.
Mivel az alföldi megyékre jellemző a tanyavilág, az elmúlt két évben meghirdetett program iránt Bács-Kiskun, Csongrád és Pest megyéből volt a legnagyobb az érdeklődés - magyarázta az államtitkár. Az összesítés szerint eddig 434 pályázó - családi gazdálkodó, őstermelő, önkormányzat, tanyagondnoki szolgálat - nyert pénzt, elsősorban a tanyákhoz vezető földutak karbantartására, munkagépek beszerzésére, a tanyai termékek piacra jutásának megkönnyítésére, az egészség megőrzésére és arra, hogy a tanyán élőkhöz "közelebb vigyék a kultúrát". A most záruló szakaszban a korábbiaknál több pályázat érkezett.
Magyarországon most mintegy 300 ezer ember él tanyán. A tanyafejlesztési program célkitűzése pedig az, hogy a tanyán élők életkörülményei javuljanak, és elérjék a nagyobb településen élőkét. Ezért a támogatásokra a települési önkormányzatok és a tanyán élők egyénileg is pályázhatnak. Az önkormányzatok maximálisan 200 ezer euróra - mintegy 60 millió forintra -, míg az egyéni gazdálkodók maximum 7500 euróra - mintegy 2,2 millió forintra – pályázhatnak. Az önkormányzatoknak és a fiatal gazdáknak céljaik megvalósításhoz 10, míg az egyéni pályázóknak 25 százalékos önerővel kell rendelkezniük.
