Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás megkérdezésével végzett negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye szerint tovább romlott az európai uniós pályázatok megítélése, tavaly év végén tapasztalt optimista hozzáállás idén nagymértékben romlott. A legutóbbi felméréskor a bizalmi indexet meghatározó 10 tényező közül egyedül az EU részindex csökkent, így jelenleg 34 ponton áll. A csökkenés ellenére továbbra is a legpozitívabb részindexről van szó.
A pesszimista hangulat azzal magyarázható, hogy az előző negyedévhez képest nagymértékű, 12 százalékpontos csökkenéssel jelenleg a cégek mindössze 23 százaléka talál olyan pályázati kiírást, ami komolyan érdekelné a vállalkozást. A borúlátás emellett annak is betudható, hogy a vállalkozások kevesebb, mint fele (43%) tartja reálisnak uniós forrás elnyerését. Mindkét érték az index történetében az eddigi legalacsonyabb érték.
Fontos! Ne pályázzunk uniós pénzre, amíg az alapokkal nem vagyunk tisztában!
Idén egyértelműen kevesebb elérhető uniós pályázati lehetőségből válogathatnak a cégek, így érthető, hogy kevesebb olyan kiírást találnak, amely érdekes számukra. A jelenlegi eredményeket javíthatja, hogy a következő, 2014–2020 közötti uniós költségvetési periódusban a magyar GDP 13 százalékának megfelelő összegű európai uniós forrás lesz elérhető a hazai vállalkozások számára. Mivel a gazdaságfejlesztésre rendelkezésre álló összeg nagyobb lesz, mint a 2007–2013 közötti időszakban, vélhetően több vállalkozás tud majd élni a pályázati lehetőségekkel. (Az ebben a periódusban gazdaságfejlesztésre szánt pénz már elfogyott.)
A különböző szektoroknak eltérő véleménye van az uniós pályázati források elérését illetően. „Továbbra is az agrárcégek a legbizakodóbbak, hiszen több mint felük (58%) tartja reálisnak, hogy uniós forráshoz jut. A kereskedelmi és az ipari vállalkozások kevesebb, mint fele (48% és 45%) valószínűsíti EU támogatás elnyerését. Jelenleg a szolgáltató szektor várakozásai a legvisszafogottabbak, ugyanis csupán 39% véli reálisnak uniós pályázat elnyerését.
Hasonlóan az uniós források eléréséhez, a pályázati lehetőségeket is visszafogottabban ítélik meg a különböző szektorok. A derűlátás szintén a mezőgazdasági vállalkozásokra jellemző, közülük minden harmadik cég talál olyan pályázati kiírást, ami érdekes lehet a cég számára. Az ipari, építőipari ágazatban 27 százalék hallott olyan uniós pályázatról, ami komolyan érdekelheti a vállalkozást. Ugyanakkor a kereskedelmi és szolgáltató cégek már alig találnak olyan pályázatot, ami valóban érdekes lehet számukra, csupán 20, illetve 22 százalékuk jelezte ezt.
A befagyasztott uniós pénzekről szóló tárgyaláson Magyarország elfogadta az Európai Bizottság javaslatát az uniós támogatások öt százalékos korrekciójára tíz olyan operatív program esetében, amelyet a mérnökkamarai regisztráció és a magyar nyelvtudás követelménye érint. A kormány azért fogadta el a javasolt korrekciót, mert ez a pénz nem vész el, Magyarországnak lehetősége van azt újra, máshol felhasználnia. Az összeg lekötéséhez az NFÜ-nek az év végéig kell megpályáztatnia a pénzt és szerződést kötnie a kedvezményezettekkel. Lázár János 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) becsülte a korrekció által érintett összeget, a megállapodással pedig szerinte kétmilliárd euró “mozdul meg Magyarországon”.. A Brüsszel által javasolt korrekció magyar elfogadásának másik oka az, hogy az Európai Bizottság a korrekciót követően kész Magyarország rendelkezésére bocsátani ezt a kétmilliárd eurót.
