Még mindig rengeteg uniós pénz vár lehívásra a mostani, végéhez közeledő támogatási ciklusban. Amit határidőig nem használunk fel, az a forrás elvész, a közösség egyik alapszabálya szerint. Tovább kellene tehát fokozni a tempót.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Magyarország jövő év végig az utolsó fillérig szerződéssel leköti azt a 8200 milliárd forintot, amely ebben az uniós költségvetési ciklusban a rendelkezésére áll, a forrásnak eddig 80 százalékát kötötték le - jelezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára egy uniós szakpolitikai fórumon, csütörtökön Budapesten. Mint mondta,a támogatási pályázatot befogadó határozatok száma jelenleg heti 200, a heti kifizetés pedig 25 milliárd forint. A korábbi kormány idején heti 100 határozat született, és 5,5 milliárd volt a kifizetés. A gyorsulást az egyszerűsített és átlátható pályázati rendszernek tudta be a helyettes államtitkár az MTI beszámolója szerint.
Magyarország a nettó kifizetésekben a hatodik helyen áll az uniós országok között a Távirati Iroda közlése szerint, a teljes támogatás 95 százalékát hirdették meg eddig, 80 százalékára kötöttek szerződést, és több mint 3000 milliárd forintot fizettek ki eddig. Ahhoz, hogy a mostani keretet kimerítse Magyarország, a mostani tempó duplájára lenne szükség viszont Heil Péter a Figyelőnek adott nyilatkozata szerint. A szakértő a lapnak azt is mondta, bár az NFÜ jelenleg több támogatási szerződést köt, mint a kormányváltáskor, ha a szerződéskötések sebességet nem darabban, hanem forintban mérjük, akkor a 2007-2010-es időszak átlaga magasabb, mint a mostani.
Korábbi kérdésünkre pályázatíró cégek is megerősítették, hogy bár több pályázati célkitűzés született kifejezetten a kisvállalatok beruházásainak támogatására, a valóságban az érintettek nehezen jutnak pénzhez. Erről itt olvashat bővebben.
Lemaradás van
Egyelőre viszont hatalmas a lemaradás a szakemberek szerint az uniós pénzek kifizetésének területén, szükség is van tehát az események felpörgetésére. „Magyarország számára 8200 milliárd forintnyi pályázati forrás elérhető, ebből még jelen pillanatban csak 3000 milliárdot fizettünk ki, tehát jelen pillanatban még ott van 5200 milliárd forintnyi kihasználatlan forrás – mondta Essösy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója a GazdaságTV–nek adott nyilatkozatában.
Segítség a kifizetés gyorsításához
Információs napokat szervez a már folyamatban lévő fejlesztések projektgazdái számára az ESZA Nonprofit Kft. Itt előadások és konzultációk útján egyeztetik a felmerült problémákat konstruktív megoldásokat keresve ezekre. A kifizetések felgyorsítását célzó információs napoknak kettős célja van, a gyorsítás elősegítése és a kedvezményezettek közvetlen támogatása a személyes eszmecserék során. Az őszi sorozat záróeseménye tervek szerint november 28-án lesz, ahol a TÁMOP 3.1.7-es konstrukció kedvezményezetti köre a célcsoport több száz fővel. A kifizetések felgyorsítást célzó információs napokon a pályázók segítséget kapnak a projekt megvalósítása során illetve a zárásnál jelentkező pénzügyi, szakmai és adminisztratív feltételek értelmezésében, különös figyelemmel a kifizetési kérelmek, szerződésmódosítások és változás bejelentések formai és tartalmi elvárásainak megismeréséhez. Az előadások után alkalom nyílik kis csoportos konzultációkra, ahol a különböző szakterületek képviselői személyesen állnak a kérdezők rendelkezésére.
A szakember szerint ezt az 5200 milliárd forintot a következő három évben valahogy „ki kellene fizetni, ezért jelenleg a padlássöprés állapotában vagyunk”, mivel rendkívül sok beruházó van, aki el sem kezdte a pályázati folyamatot, sok olyan kiírás lenne, amire még a közbeszerzést meg sem kezdték. „Ugyanakkor rendkívül sok jó és új pályázat jött ki, például önkormányzatoknak, iskoláknak szóló pályázatok tömkelege került kiírásra. Az iskolák számára most zárult olyan pályázat, amely délutáni képzésekről, angol nyelvoktatásról, lovas oktatásról szól, óriási volt a túljelentkezés, rendkívül sok iskola érdeklődött. Ez azt jelenti, hogy vannak jó pályázatok, olyan pályázatok, ahol a kereslet és a kínálat metszi egymást” – mondta Essösy Zsombor. A szakember szerint van még mit tenni. Elismeri a kormányzat erőfeszítéseit, de mint fogalmazott „még túlontúl gyakran kerül homokszem a gépezetbe”.
A kis- és közepes vállalkozások támogatásának fontosságát hangsúlyozta Erich Unterwurzacher, az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának igazgatója, miután a foglalkoztatásban fontos szerepet töltenek be. Ebben a költségvetési periódusban 7,2 milliárd eurót kaptak a közös kasszából. Beszélt az igazgató arról is, hogy egyes országokban gond van a támogatások kifizetésének szabályosságával, de konkrét országokat nem említett. Magyarországon a kifizetés jobb az uniós átlagnál, de az egyes programok kifizetése nem egyenletes - tette hozzá. A Magyarország által eddig lekötött európai uniós támogatások közel fele az önkormányzati és központi költségvetési szektorhoz kötődik az NFÜ közlése szerint. 2007-2013 között a vállalkozások fejlesztésére, ezen keresztül gazdaságfejlesztésre az összes forrás 14-16 százaléka jutott Matolcsy György közlése szerint.
A korábbinál 360 milliárd forinttal kevesebb uniós forrásra számíthat Magyarország a 2014-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban, ami húsz százalékos csökkenést jelent. Ha nem tudjuk kimeríteni a most rendelkezésre álló keretet, nehéz lesz érvelni a források elvonása ellen.
Szép új világ?
Gyökeresen megváltozik az európai uniós források elosztása 2014 és 2020 között, a fejlesztési pénzek nagy részét a vállalkozások kaphatják – nyilatkozta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter októberben. A forráselosztási elképzelés szerint a következő hét évre jutó várhatóan 20 milliárd euróból 60 százalékot gazdaságfejlesztésre, ezen belül 46 százalékot vállalkozásfejlesztésre, 14 százalékot területfejlesztésre, további 10-10-10 százalékot közlekedési, energetikai és humánerőforrás-fejlesztésre, 7 százalékot a központi régió és Budapest fejlesztésére fordítana Magyarország, 3 százalékot pedig tartalékolna – közölte a miniszter. Erich Unterwurzacher, kiemelte: a következő, 2020-ig tartó költségvetési időszakban már nem juthatnak uniós fejlesztési forráshoz azok a társaságok, amelyek hitelből is képesek tőkéhez jutni, a közösség ezeknél garanciát vállal a hitelekre.
Jövőre már egyszerűbb lesz
Január 1-jétől gyorsabban és egyszerűbben lehet majd hozzájutni az uniós forrásokhoz. A Bizottság szerint a szabályok egyszerűsödésével az átláthatóság és az elszámoltathatóság is javul. Nagyobb körben lehet majd egy összegben kifizetni a támogatást, valamint a kisebb összegek esetében átalányfizetést alkalmazni, továbbá nem kell minden alkalommal megadni ugyanazokat a szükséges adatokat minden támogatási kérelem benyújtásánál, amelyeket ezentúl az interneten keresztül is be lehet majd nyújtani - ismerteti az újításokat a bizottság közleménye.
"Az új szabályoknak köszönhetően megnyílik az út az uniós források hatékonyabb felhasználása felé. A válság idején ez minden uniós polgár számára létfontosságú, hiszen az uniós költségvetés jelentős szerepet játszik a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzésében" - jelentette ki Janusz Lewandowski, a pénzügyi tervezésért és költségvetésért felelős uniós biztos, aki szerint az újításokkal az adminisztratív terheket is sikerült csökkenteni.
A bizottság megítélése szerint az új szabályoknak köszönhetően lerövidülhet az ajánlattételi felhívás és a támogatási megállapodás megkötése, illetve a kifizetések közötti idő.
Módosulnak olyan részletek is, amelyek szerint a jövőben a kedvezményezetteknek nem kell külön kamatozó bankszámlát nyitniuk, de ha mégis ilyenre kapják a támogatást, az abból keletkező kamatot nem kell az uniós költségvetésbe visszafizetniük, és nem számít bele a projektbevételbe sem.
Az új szabályok miatt a bizottság szerint javul majd azok elszámoltathatósága, akik az uniós adófizetők pénzével gazdálkodnak. A testület rámutat: a jövőben az uniós alapokat kezelő tagállami hatóságoknak évente nyilatkozatot kell aláírniuk és benyújtaniuk a bizottságnak, amelyekkel tanúsítják, hogy az uniós alapokat helyesen használták fel. A kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságok visszaszorítása érdekében pedig a bizottság "elrettentés céljából" közzé fogja tenni az uniós alapokkal való visszaélés miatt kiszabott szankciókról szóló határozatokat.
