„Hívom a villanyszerelő sógort, ha zárlatos lesz a tető" - röhigcsélte a Kerecsendnél stoppoló fiatalember, amikor nemcsak azt tudta meg, hogy Harsányban áramot termelő tetőcserepet fognak gyártani, hanem azt is, hogy a cserepeket ácsok helyett elektromossághoz értő, képzett szakemberek szerelik majd fel a házakra. A harsányi illetőségű Tóth Miklós feltalálót arról ugyan nem kérdeztük, hogy Mariska nénit tényleg megütheti-e az áram a padláson, de egy fizikaórát megtartattunk vele:

- Vannak bizonyos kristályok, fémek, amelyeken a nap fényének hatására elektronok válnak le, elektromos energia termelődik, s még felhős időszakban is kapunk áramot. Egységnyi felületen a napelemes cserép a sík, táblás napelemeknél tíz-negyven százalékkal több energiát termel.

Egész Európát akarják kiszolgálni

A napelemes tetőcserép kinézetre valóban hasonlít az agyagból kiégetett építőanyaghoz, meg persze közeli rokona az évtizedek óta létező, jókora üvegtáblákra hasonlító fotovoltarikus áramgyártó elemnek is. Utóbbit gyártó üzem volt Kőbányán, de nem bírta a versenyt, megszűnt. Lerakták az alapkövét Bicske térségében egy másiknak is, de azt már meg sem építették. Tóth Miklós ide érkezett meg találmányával, a bármilyen házra felrakható, a hagyományos építészeti igényekhez jól illeszkedő termékével. A szabadalom szerte a nagyvilágban védettséget élvez, s az alkotónak nincs is más dolga és vágya, mint az, hogy gyártani kezdhesse termékét. Bár, ha a szabadalmat és a gyártási jogokat mind megtartja magának, indulópénzből is kellhet épp elég...

- Bizony, kell, de eljutottunk oda, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program támogatja az üzem megépítését - mondja a feltaláló. - A pályázat előkészítésében segédkezett a szomszédos Bükkaranyoson székelő, a megújuló energia sokféle előállításával, hasznosításával már korábban foglalkozó Bükk-MAK-LEADER Nonprofit Kft., mely újabban az ÚMVP helyi bázisának számít, s a jövőben belefog egy zöld energiás falu építésébe, ahol az áramot a már meglévő szélturbinák, biogáztelepek termelik, s ez lesz a dolga a napelemcserepeknek is a házak tetején.

A Tóth család házában mindenesetre egyetlen hónap alatt megfordult amerikai, német, izraeli, olasz üzletember, legutóbb egy horvát vállalkozó szemlélte meg a harsányi ház előszobájában állványokon elhelyezett napelemeket. S bár a közeli Miskolctapolcán van egy szálloda, amelyik boldogan vállalkozik a vendéglátásra, sőt önmaga „átcserepezésével" referenciája is lesz a találmánynak, ha egész Európát akarják kiszolgálni Harsányból, ez nem lesz elegendő az üzleti kapcsolatépítéshez. Tóth Miklós gondolatban már most összekapcsolja a térség fejlődését személyes ambícióival, mert a miskolci kohászat kimúltával a falu számára a TMT Napelemes Tetőcserép Rendszer®, illetve a TMT Solar Tile Systems® gyár jelentheti az újjászületést:

- Öt év lefogása alatt a régióra komoly fellendülés vár, s az üzleti világ sem csak autópályán ér el bennünket, hanem a nemzetközi forgalom kiszolgálására alkalmassá váló miskolci repülőtér jóvoltából is. A kereskedők tömegestül áramlanak majd Harsányba. Amint a beruházás elindul, a gyártás is elkezdődik, először félautomata, később robotizált módon, s amikor már a gépeké lesz a főszerep, elérjük az évi egymillió „cserépnek", háromszáz családi ház teljes befedésére elegendő napelemnek a termelését. Ha akár a TVK, akár a Borsodchem hajlandó lesz szállítani speciális kompozit alapanyagot, akkor lehet jóval több is a Harsányból kikerülő végtermék.

Házi marketing

A receptúrát nem, „csak" azt árulta el Tóth Miklós, hogy a cseréphez részben a műanyagipar alapanyagait használják fel. A technológiát szigorú felügyelet alatt tervezi alkalmazni a feltaláló, akinek megvannak a hatékony eszközei a világszerte érvényes szabadalom alkalmazására. A biztonság kategóriájába sorolta a nyilvánosságot is, azon belül pedig a parlamenti bemutatkozását. Amikor nála jártunk, még előtte volt annak a „nagy napnak", amikor meghívottként beléphetett az Országházba, s az ülésező parlament a borsodi országgyűlési képviselő, Pelczné Gáll Ildikó interpretálásában megismerhette találmányát. (Bár - mint az két nappal később, a felszólaláskor kiderült - a fideszes politikus ezzel épp a kormányzati támogatás hiányát kívánta illusztrálni.)

Tóth Miklós, mint mondta, azt is garantálja, hogy nem csupán az első üzem lesz Magyarországon, Harsányban, hanem a második is.

- Innen szállítunk a megrendelőknek mindenhová, s ha majd már minden az elképzeléseim szerint fejlődik, akkor - a nagy távolság miatt - Amerikában lesz érdemes további gyártóbázist építeni - mondja, és egy személyes érvvel is előáll: - A gyártási jogot már csak azért sem akarom eladni, mert ha túladnék rajta, akkor nem lenne mit csinálnom.

Két embernek folyamatos és sok munkát jelent a vállalkozás: a feltalálónak és leányának, aki kommunikátora, marketingese lesz a cégnek. Azaz már ma is az, ha éppen nem dolga beülni a szolnoki főiskola tantermébe - diák minőségben. Az ő tennivalója lesz majd a bemutatás, amit mi sem kerülhetünk el.

- Villamos ipari végzettségű vagyok, az ÉMÁSZ-nál dolgoztam négy évet, a hazai energetika javára építettünk ki francia licenc alapján egy telemechanikai rendszert - mondja a sajtó számára „készített" klisémondatokat Tóth Miklós. - Vállalkozóvá 1990-ben váltam, benzinkúthálózatok riasztó- és videorendszereinek a telepítésében vettem részt úgy, hogy az általam kidolgozott működési elveket alkalmaztuk.

- És favágó is voltál... - veti közbe a fordulatokról „hivatalból" gondoskodó szóvivőpalánta.

- Igen, mert nem volt pénzem. Amikor a nyolcvanas évek közepén leszereltem, három évig az erdőn dolgoztam havi negyvenezerért.

Míg a család legifjabb tagja erre a hősi múltra büszke, addig a családfő sokkal inkább arra, hogy elismerő üzeneteket kap százszámra: gratulálnak, hogy a találmány magyar marad. Igaz, most még az üzem első stációjánál tartanak, egy-két markoló minden átmenet nélkül elkezdhet ásni. A családi marketinges sem gondolt alapkőre, ceremóniára, odacsődített politikusokra, bankárokra, sajtóra. Pedig nincs messze az az idő, amikor nagyon is kell mindez, hogy tisztán lássa az üzleti élet és a lakosság is, mire való a napelemes tetőcserép.

Kisemberek áramgyára

- A legegyszerűbb az lesz, amikor a megtermelt áramot teljes egészében elfogyaszthatják az épületben lévő eszközök - kezdi a felsorolást Tóth Miklós. - Ahhoz is ért már a világ, hogy az áramfelesleget akkumulátorokban eltárolja. De a jövő mégis az lesz, hogy a hálózatba táplálódik be a többlet, illetve a hálózatot használják fel puffertárolóként. A német, az osztrák energetikusokat a szélkerekek s más megújuló energiahordozók sem állították megoldhatatlan helyzetek elé, a napelemekkel pedig még annyira sem bizonytalan az áramtermelés. Az ottani lakosság pedig roppant boldog lesz, ha hozzájuthat az áramtermelő cseréphez is.

Tóth Miklós nemrégiben egy német szakkiállításon szondázta a piacot: Nyugat- és Dél-Európa országainak képviselői megrohanták a termékért.

- Mostanában idehaza is fordult a világ, tömegessé vált az igény - lelkendezik. - Sokan, talán a válság, a gázmizéria hatására, végiggondolták: az áramszolgáltatóknak nem kell hozzájárulniuk ahhoz, hogy az emberek a cseréppel áramot gyártsanak maguknak. Azt szeretném elérni, hogy a bérből, fizetésből élők is kiépíthessék a maguk áramtakarékos háztetőit. Tízes csomagban, kedvezményekkel s persze a megfelelő inverterrel együtt áruljuk majd a cserepeket, később pedig bővítő csomagokat lehet venni.

Megnyugtató biztonsággal látja alkotása, vállalkozása jövőjét a feltaláló. De látja-e a személyes jövőjét is?

- Öt év múlva rengeteg pénzem lesz, és rengeteg tennivalóm. Most persze nincs egy fillérem se, de nem először kezdtem a nulláról. Még neve sem volt a termékünknek, napelemes tetőcserepet soha, senki nem ismert eddig. De tíz év múlva a világ napelemes rendszereinek a felét már a napelemes tetőcserepek teszik ki!

Megjelent a Piac és Profit magazin decemberi számában.