A hazai 4,2 milliós épületállomány 70 százaléka felújításra szorul, és ebből minden tizedik esetben már új építés lenne indokolt. Köztudott, hogy az energiafelhasználás 40 százaléka a fűtés és hűtés számlájára írható. 2030-ra a kormányzat célja az épületállomány fűtési energiaigényének 30 százalékos csökkentése, amivel a hazai primerenergia igény több mint 10 százalékkal szorítható vissza. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által létrehozni kívánt Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2013 nyarára készülne el és egyik legfontosabb eredményeként egy épületenergetikai nyilvántartó rendszer jön létre a felmért épületállomány adatainak nyilvántartására és elemzésére, melynek eredményeivel és adatbázisával egy hatékony támogatási rendszer készíthető el.
A hamarosan megnyíló KEOP pályázatokban a Magyar Közlöny szeptember 7-én megjelent száma szerint 94 milliárd forint pályázható forrás lesz elérhető (1331/2012 IX.7.). Prioritást "A megújuló energiaforrás-felhasználás növelés" és a "Hatékony energiafelhasználás" területei kaptak. Energiahatékonyságra 54 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ebből 4 milliárd forint használható fel a távhő szektor energetikai korszerűsítésére megújuló energiával kombinálva. Épületenergetikai és
közvilágítás korszerűsítésre az önkormányzatok, egyházak és a non-profit szektor 23 milliárd forintot, a vállalkozások 7 milliárd forintot használhatnak fel. Ezen kívül 20 milliárd forint lesz elkülönítve energetikai korszerűsítésre a központi költségvetési szervek részére. A prioritás első sorban kis- és közepes méretű projekteket támogat, 10-75% közötti arányban. A pályázat hamarosan kiírásra kerül, amely az építőpar régen várt fellendülését is nagy mértékben elő segítheti.
