Az államtitkár ismertette a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programok (KEHOP) kiemelt területeit. Eszerint a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz 324 milliárd forint, a települési vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztésére 385 milliárd forint, a hulladékgazdálkodással és kármentéssel kapcsolatos fejlesztésekhez 124 milliárd forint, a természetvédelem és az élővilág-védelem céljaira 31 milliárd forint, az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztésekre több mint 308 milliárd forint forrást biztosít a program.
Fónagy János elmondta, a klímaváltozás szélsőséges állapotokat eredményez, amire fel kell készülni. Az ország területének mintegy 80-90 százalékát sújtják időnként nagyobb aszályok, és 23 százaléka számít árvizek által veszélyeztetettnek. A kockázatcsökkentő intézkedések között a legfontosabbak a vízkészletekkel való lehetőségek fejlesztése (például a belvizek elleni védekezés miatt), a vízkárokkal szembeni ellenállás növelése, valamint a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának növelése.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatban kifejtette, szem előtt kell tartani, hogy az újrahasználatra és újrafeldolgozásra vonatkozó uniós cél teljesítéséhez még idén meg kell valósulniuk az elkülönített gyűjtési rendszereknek. Ezek mellett az újabb forrásokból kívánják támogatni egyebek közt a korábbi környezeti károk, -szennyezések felszámolását, gyűjtőpontok, gyűjtőudvarok létrehozást, illetve újrahasznosító központok létrehozást.
A természetvédelem céljai közt kiemelte, hogy a 2020-is szóló uniós Biodiverzitás Stratégia (biológiai sokféleség megőrzése) elfogadása Magyarországra kiemelt felelősséget ró, hiszen a területe a veszélyeztetett, sérülékeny madárfajok 36 százalékának, az egyéb állat- és növényfajok 17 százalékának ad otthont. A fejlesztések révén a támogatott élőhelyek területe a nagyobb védettség megteremtése érdekében 100 ezer hektárra növekedhet.
Az államtitkár közölte, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése kiemelt társadalmi, környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek. Ennek jegyében támogathatóvá válik a hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás-alapú zöldáram-termelés (elsődlegesen olyan erőművek létesítését ösztönöznék, amelyek a megújuló energiaforrásból nyert villamos-energiát közvetlenül a hálózatba táplálnak), az épületenergetikai korszerűsítés, a távhőfejlesztés, valamint a célokhoz kapcsolódó, szemléletformáló projektek.
