Az e havi egyik újonc az a JS/Agent trójai, amely internetes böngészés közben a leggyakrabban használt böngészők, pl. az Internet Explorer, Mozilla Firefox vagy Opera alatt egy párbeszédablakot jelenít meg, amelyben arra kéri a felhasználót, vásároljon meg különféle termékeket illetve szolgáltatásokat. Érdekes módon, amennyiben a vásárlás valóban megtörténik, a kártevő eltávolítja magát a számítógépről. Ha nem tud minket rábírni, hogy vegyünk valamit, akkor kezd bele kártékony tevékenységébe, lehetetlenné téve a böngészést. Elemzők szerint ez a fajta JavaScriptes kártevő nagy valószínűséggel egy másik kártékony program része lehet, mindenesetre a márciusi adatok alapján a korábbi 90. helyett egy huszárvágással az ötödik helyre lépett elő. Másik új szereplőnk a hetedik helyre került Win32/Sirefef, egy olyan trójai, amely titokban és kéretlenül átirányítja az online keresőmotorok eredményét különféle adwareket tartalmazó weboldalakra. (A legújabb számítógépes vírusok már az intelligens nyomtatókon keresztül is megtámadhatják a gépeket.)
2011. május óta nem volt toplistás a JS/Redirector nevű trójai, amely most a tízedik helyre ugrott. Egy olyan kártékony JavaScript-ről van szó, amely lefutva kéretlen böngésző ablakokat jelenít meg, emellett hátsó ajtót is nyit a rendszerben, és további kártékony kódokat próbál meg letölteni különféle távoli weboldalakról. Idén januárban hallottunk utoljára a JS/Iframe trójairól, akkor a kilencedik helyen szerepelt, mostanra a hatodik helyre kapaszkodott fel. A JS/Iframe.AS trójai észrevétlenül átirányítja a böngészőt egy kártékony kódot tartalmazó weboldalra. A kártevő program kódja általában szabványos HTML oldalakon belül, annak belsejébe beágyazva található.
Jól láthatóan egyre inkább előre törnek azok a különféle JavaScriptes kártevők, amelyek ellen naprakész operációs rendszer és alkalmazás programok mellett friss vírusirtóval és szkripteket blokkoló böngésző kiegészítőkkel - például NoScript - védekezhetünk hatékonyan. (A Symantec tapasztalatai szerint 2011 volt az első olyan év, amikor a mobiltelefonok elleni támadások igazi veszélyként jelentek meg a vállalatok és felhasználók számára.)
Ingyen ajándékra, könnyű pénzre kattintunk
Az ESET által összeállított havi Global Threat Trends Reportban kiemelt helyen szerepel egy felmérés, amelyet az írországi ESET végzett az internetező felnőttek körében. Ebben arra keresték a választ, hogy milyen online tartalmak azok, amelyek a férfiak és a nők érdeklődését felkeltik, s őket kattintásra késztetik. A vizsgálat pozitív eredménye, hogy a megkérdezettek 49%-a egyáltalán nem kattint semmilyen csali tartalomra, ami már önmagában örvendetes eredmény.
A felmérés eredményét összegző grafikonon látható, hogy pontosan milyen tartalmak esetében mentek lépre a legtöbben. Az ingyen ajándék, a könnyű pénz vonzotta a legtöbbeket (29%), de a különféle katasztrófák hírei (disaster news) is hatékony kattintásmágnesként szerepeltek. A szabadon letölthető zene- és filmek ígérete, valamint a hírességekkel kapcsolatos pletykák is csábítóan hangzanak az átlag felhasználók számára. A felmérésből adódó következtetéssel - miszerint mindig gondolkodjunk, mielőtt bármire kattintanánk - a Sicontact munkatársai is mélyen egyetértenek.
