A brutális terrorista támadás során több ezren vesztették életüket a repülőgépeken, a tornyokban a környező épületekben és a környező föld alatti közlekedési létesítményekben. Még az utóbbi hónapokban is találtak emberi maradványokat a Ground Zero (a WTC romjainak helyén).

A változások az esemény megtörténtét követően elég hamar lezajlottak és jelentősen érintették az élet minden területét. Az amerikai hatóságok azon felismerése, hogy az internet szabadságát kihasználva bűnözői csoportok lepték el a világhálót, prognosztizálta az internet egészére vonatkozó új biztonsági szabályok és előírások halmazát. A nyugati világban hamarosan a privát szféra védelmét erősítő törvények eróziója következett be, és a vállalatok, kémszervezetek és a rendőrség közötti együttműködés jelentősen megnőtt. A lehallgatások száma is nagymértékben megnőtt.

Amerikai kontra

Az amerikai Patriot Act (Hazafias törvény) lehetővé teszi az elektronikus megfigyelés minden formáját, megnöveli a CIA és a szövetségi rendőrség közötti információcsere mértékét, és az internetszolgáltatókat és a rendőrséget még szorosabb együttműködésre szólította fel. A terrorizmus elleni harc érdekében majdnem minden eszköz megengedett. A Patriot Act meghatározza a hatóságok online kommunikációra vonatkozó lehallgatási jogait. A törvény betűi szerint a hatóságok bármikor kikérhetik az e-mailekre vonatkozó összes adatot, ám azt csak bírói engedély birtokában lehet elolvasni. A banki átutalások listáját is vizsgálják, ha bármi gyanúsat észlelnek, zárolják a számlát.

Európai kontra

Az Európai Unió pedig közel egy szintre emelte a kibertámadásokat a terrorista cselekményekkel. Egyéb angolszász országok, mint például Ausztrália és Kanada törvényileg szabályozták és engedélyezték az állampolgárok számítógépes lehallgatását, Nagy Britanniában pedig az internetszolgáltatók visszatarthatnak adatokat rendőrségi célokra.

A hatóságok a különböző helyekről, intézményekből, vállalati listákból és adatbázisokból származó adatokat összegyűjtik és összefésülik.

Egyes ázsiai államok, mint például Kína vagy Vietnam terrorista fenyegetés ürügyén tovább szigorították az internetes hozzáférést, egyes külföldi honlapokat betiltottak, megnövelték az internetes tartalmak és a szólásszabadság amúgy is erős elnyomását. Kína letiltotta a Google és az Altavista keresőket. Egyes korábbi hírek szerint Magyarországon is megfigyelésre alkalmas eszközöket helyeztek üzembe az internetszolgáltatóknál, ám ezt később egyetlen forrásból sem erősítették meg.