Az előző havi összesítéshez képest az első négy helyezett meg sem mozdult, így nem csak az Autorun vírus maradt jelentős előnnyel az első pozícióban, de a Conficker féreg is láthatóan jól érzi magát a toplista harmadik helyén. Mindebből úgy tűnik, hiába az évek óta tartó rengeteg figyelmeztetés, a felhasználók frissítési, hibajavítási hajlandósága sok esetben továbbra sem elégséges.
A böngészés közben támadó JS/Iframe a korábbi kilencedikről hatodiknak tornázta fel magát. Ez a trójai egy olyan program, amely észrevétlenül átirányítja a felhasználók böngészőjét egy kártékony kódot tartalmazó weboldalra. A kártevő program kódja általában szabványos HTML oldalakon belül, annak belsejébe beágyazva található.
Végezetül régi-új szereplőt is köszönthetünk a toplistán a Win32/Qhost személyében, ugyanis a nyolcadik helyen található trójai fertőzött e-mail üzenetek mellékleteiben terjedve hátsó ajtót nyit a gépen, majd kapcsolatba lép távoli vezérlő szerverével, ahonnan átvehető a teljes irányítás a megtámadott számítógép felett, így kiszolgáltatja annak adatait a bűnözőknek.
Az ESET Global Trends Report ehavi kiadásában ezúttal is igyekszik összegyűjteni az utóbbi időszak IT incidensekkel kapcsolatos különlegességeit. Így többek közt arról számolnak be, hogy folytatódnak, és ismételten bukkannak fel olyan hamis telefonhívások, amelyben a hívó fél a Microsoft Supportjának kiadva magát hibajavítás ürügyén kártékony linkekre való kattintásra igyekszik rávenni a gyanútlan embereket, esetleg távsegítségért pénzt, borsos átutalást kérnek, de gyakori az áldozat gépéhez való távoli hozzáférést biztosító link felajánlása is - ám egyik sem végződik jól számunkra. Érdemes tehát továbbra is óvatosan kezelni a kéretlenül ajánlkozó terméktámogató hívásokat, alaposan ellenőrizni a hívó felet, visszahívni, gyanú esetén pedig a beszélgetést rögzíteni vagy megszakítani, de a kétes linkekre semmiképpen sem szabad kattintani.
A másik érdekesség az a spamkampány, amelyben egy állítólagos bérgyilkos jelentkezik azzal, hogy parancsot kapott megölésünkre, de ha esetleg hajlandóak vagyunk egy nagyobb összeget fizetni neki, akkor eltekint életünk kioltásától. Természetesen itt sem valódi szereplők, hanem csalók jelentkeznek, bár némely verzióban igen ijesztő dolgok is szerepelhetnek (feltérképeztük napirendjét, megfigyeltük családja napi mozgását, stb.). A bérgyilkos ilyen átverős akciókban való megjelenése egyébként nem teljesen új mozzanat, legutóbb 2008-ban mi is beszámoltunk egy hasonló korábbi esetről. A spamek és hoaxok egyébként sosem szűnnek meg, tűnnek el teljesen, változatlan vagy részben átírt formában rendre újra és újra, akár évek múlva is felbukkannak rendszerint illegális gyógyszerész oldalakra vagy különféle kártevőkre mutató linkekkel.
Ugyancsak óvatosságra int az a kifinomult támadási forma is, amely az utóbbi időkben célzottan a banki adataink ellen irányul. Az elemzések szerint amikor a felhasználó asztali számítógépét megfertőzi egy ilyen kártevő, az a bank oldalának böngészőbe történő begépelésekor olyan kiegészítő HTML elemet szúr be az egyébként sértetlen weblapba, amely a szokásos beviteli mezőkön kívül bekéri a felhasználó telefonszámát és annak operációs rendszerét (Android, Symbian, stb.) is. Ekkor elküldenek neki SMS-ben egy kártékony linket célzottan a saját mobilrendszeréhez, amelyet ha óvatlanul lekattint és telepít, onnantól már nem hozzá fog érkezni a banki tranzakciókat kísérő jóváhagyó SMS (mobil aláírás), hanem ez a felhasználó tudta nélkül közvetlenül át lesz irányítva a támadókhoz.
