Az Információs Társadalom Világnapját (május 17.) megelőzően, a mai napon szakmai konferenciát rendeztek a Millenáris Parkban az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) vezetői és szakemberei, valamint az informatikai és hírközlési piac szereplői. Az előadások középpontjában a hazai szélessávú elektronikus kommunikáció múltja és jövője, illetve a Nemzeti Szélessávú Stratégia (NszS) keretein belül meghatározott fejlesztések álltak.
Kovács Kálmán, aki a konferencia első előadását tartotta volna, ezúttal távol maradt a parlament mai megalakulása kapcsán ráháruló feladatok miatt, azonban helyette Butsi Zoltán beszélt az elmúlt négy év eredményeiről. Az IHM kabinetfőnöke beszédében elmondta: mind a nem piaci szereplők, mind a piaci szereplők jól szerepeltek a lezárult parlamenti ciklusban. Kiemelte, hogy az elmúlt 4 évben csökkentek az európai szintű összekapcsolási díjak és a lakossági telekommunikációs tarifák, minden iskolát elért az internetes közháló és bevezették a 3G-s szolgáltatásokat is. Megállapítása szerint, hazánkban modernizációs fordulat zajlott le a telekommunikációs ágazatban, amely lehetővé tette, hogy az európai színtéren kilépjünk a sereghajtók közül.
Vita a stratégiáról
Az NszS, amelyet az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) megbízásából a Telkes Tanácsadó Rt. készített el tavaly, olyan stratégiai megfontolásokat tartalmaz, amelyek ezt a folyamatot erősítik. A hatóságok legfőbb célként a versenyképesség javítását, megfelelő életminőség megteremtését, és a társadalmi kohézió erősítését célozták meg a 2007-13-as időszakban.
A konferencián kiderült, azonban hogy amellett, hogy a hazai távközlés vezető társaságai többnyire egyetértenek azokkal a célokkal, amelyeket a Kormány meghatározott, számos vita folyik jelenleg is azokról az eszközökről, amelyektől a Nemzeti Szélessávú Stratégia megalkotói és kivitelezői az eredményeket várják.
A mobil szélessáv személyre szabott szolgáltatás
Drozdy Győző, a Pannon GSM vezérigazgató-helyettese például kifogásolta, hogy az NszS nem fektet hangsúlyt a mobil szélessávú technológiák jövőbeli használatára. Mint mondta - "a Nemzeti Stratégia nem hisz a mobil szélessávban" - nem foglalkozva azzal, hogy az adatátviteli forgalom bonyolításában jelentős reformok várhatóak.
Drózdy szerint ahogyan a mobiltelefon használatban, úgy az internet esetében is eljön a személyre szabott szolgáltatások ideje, ezért fontosnak tartja, hogy a kormányzat többet foglalkozzon a mobil technológiákkal a nemzeti fejlesztések szintjén.
Tovább kell-e szőni a hálót?
A hosszabb távú növekedési kilátások szempontjából különösen aggasztó, hogy a magyar népesség közel 60%-a digitálisan írástudatlannak tekinthető: sem internet-, sem PC-használati tapasztalattal nem rendelkezik. Az NsSz ezért legfőbb feladataként az üvegszálas hálózat kiterjesztését tűzte ki célul, hogy 2010-ig minden magyar háztartásban technikailag lehetségessé váljon a legfőbb telekommunikációs szolgáltatások bevezetése. A jelenleg működő nem egészen három "szélessávú autópálya", amelyek a hálózat gerinceit alkotják, a lakosság 85 százalékát szolgálják ki.
Arról, hogy szükséges-e a negyedik üvegszálas főcsatorna megépítése, azonban már megoszlik a szakmabeliek véleménye.
Szathmáry Géza, a GTS-Datanet vezérigazgatójának álláspontja szerint például nem feltétlenül szükséges a hálózat tovább bővítése azon a költségen, amelyet ez most jelentene. Szerinte a fő cél inkább az lenne - hogy a versenyhelyzetet fenntartva - a kormányzat, szabályozásokkal biztosítsa, hogy egy-egy településre több szolgáltató is eljuthasson.
Nagyokat álmodni
Simó György, a T-Online vezérigazgatója is elkapkodottnak tartja a nagyszabású terveket. A T-Online első embere elmondta, hogy a kormánynak be kellene látnia, hogy nem tud mindent egyszerre elérni, ezért első lépésként, több hangsúlyt kellene fektetnie a kormányzati szolgáltatások modernizálására, és az elektronikus ügyintézés feltételeinek elősegítésére.
Elképzelése szerint, ahhoz hogy a szélessávú internet lakossági penetrációja tovább nőhessen hazánkban, más módszerek is léteznek, mint elérhetővé tenni a technológiát olyanok számára, akik nem állnak készen annak használatára. A szakember szerint az internet igénybe vételének komoly nyelvi akadályai vannak hazánkban, amelyeket csak jelentős beruházások árán lehet felszámolni
