Általánosságban elmondható, hogy otthoni használatra (szövegszerkesztés, internetezés, játék, filmnézés) és általános irodai célokra (irodai programcsomag használata, internetezés, levelezés) hatékony és jó megoldást jelenthet a notebook. Tehát az "alapfelhasználói" szinten igénybe vett, elavult PC-jét bárki nyugodtan lecserélheti hordozható gépre. Így még mobilabb is lesz, hiszen azt bárhova magával viheti, ráadásul egy iroda(ház)ban bármely másik asztalnál lévő csatlakozóhoz illesztve is kapcsolódhat a levelezési vagy a vállalati szerverhez, és zavartalanul folytathatja munkáját.

Egy fővárosi könyvelőiroda vezetője minden munkatársának vett egy hordozható gépet. "Nálunk nagyon fontosak a határidők, néha akár egész héten éjjel-nappal dolgozunk. Ennek ellenére persze haza kell mennünk, ám a családi vacsora után folytatni tudjuk a munkát. A gépeket magunkkal visszük, és egymással kommunikálva befejezzük a feladatot. Azt viszont nem kívánhattam kollégáimtól, hogy maguk vegyék meg a munkavégzéshez szükséges eszközt. Ráadásul 14 gép után már egész komoly kedvezményt sikerült kialkudnom a kereskedőtől. Persze majd hozzájuk viszem szervizbe, ami tudom, nem lesz azért olcsó mulatság" - avat be a részletekbe az ügyvezető.

A notebook-ok egyre több előnye az asztali gépekkel szemben nem mindenhol használható ki. Csak néhány példa: az asszisztensi munkakör, a call centeri állás vagy a kizárólagos irodai munka feleslegessé teszi a noteszgépek nyújtotta mobilitást. Természeten olyan cégeknél, ahol az adatok biztonsága kiemelten fontos - mint a pénzügy vagy a biztosítás területe -, a munkatársak jelentős része nem kap hordozható eszközt. Nem helyettesíti a komoly teljesítményt és nagy memóriát használó, például grafikai programokat futtató számítógépeket sem, így a grafikusoknak, tördelőknek és építészeknek egyelőre még várniuk kell a bikaerős notebook-ra.

Munka, mindenhol

"Nagyon jó választás volt notebookra átállni - mondja egy kis budapesti tanácsadó cég ügyvezetője. - A nyári szabadságom idején ugyanis az időeltolódás okozta kellemetlenséget félretéve remekül tudtam ellenőrizni az otthoniakat, és a felmerült problémák megoldásában is részt vettem. Ugyan a telefonszámla a tengerparti munka miatt nem lett kevés, de a napi levelezés sem volt gond, mellesleg az előre megbeszélt időpontban mindennap az azonnali üzenetküldő program és az internetes telefonprogram segítségével mindenkivel tudtam kommunikálni."

A mobilitás nyilvánvaló előnye a noteszgépeknek. Egyre több cég munkatársa viszi magával gépét segítségül a prezentációkra és a tárgyalásokra. Így nem kell már papírból dolgozni, ráadásul a hálózat segítségével internetezni és e-mailezni is lehet. Magyarországon gyarapszik a helyileg kiépített - akár ingyenes - vezeték nélküli internetes hálózat (hotspot): lehet netezni számos kávézóban, az önkormányzatok épületeiben, a köztereken, a szállodákban, de akár a repülőterek várójában is. Még erőteljesebben érvényesül ez a trend nemzetközi viszonylatban: egyes nyugat-európai nagyvárosok teljes központja lefedett. Budapest városvezetése is tervbe vette, hogy a belvárosi hálózat kiépítését és üzemeltetését átadja a vállalkozói szférának, cserébe a hirdetési lehetőségekért. Így akár hamarosan mindenhol használható lesz a gyors, vezeték nélküli internet. A gyártók pedig fel is készültek erre: számos gépbe építenek be már vezeték nélküli hálózathoz csatlakozni tudó kártyát.

A magyar piac is beindult

A notebook korábban céges státusszimbólumnak számított, de mára változott a helyzet: alacsonyabb beosztású munkatársnak vagy középvezetőnek is világszerte számos munkakörben jár a cégétől a hordozható gép. Míg az újdonságokra és divatra figyelő amerikaiak 1999-ben még csak minden ötödik, 2004-re már minden harmadik számítógép vásárlásakor vettek notebook-ot. Az IDC informatikai kutatóintézet előrejelzése szerint 2007-ben az arány meghaladja az 50 százalékot, miután a szegmens eladásai dupla akkora mértékben nőnek, mint az asztali gépeké. A notebookpiac dinamikus növekedése a technológia, a munkamódszerek és munkaidő-beosztás változásaira is visszavezethető.#page#

"Magyarországon 2004-hez képest tavaly az asztali számítógépek (desktop computer) eladásai egy-két százalékkal nőttek, míg a mobilaké 50 százalékkal. A cégek vásárlásaiban is változott a beszerzés: a mikro- és kisvállalkozások tavaly 15-20 százalékkal növelték notebook -vásárlásaikat, a közepes és nagyvállalatok azonban ennél kisebb növekedést mutatnak - avat be a trendbe a Fujitsu-Siemes termékmenedzsere, Ónodi Csaba. - Ennek egyértelmű oka a noteszgépek árának lényeges esése." A szakember azon sem csodálkozna, ha karácsonykor a nagyobb kereskedőknél már 100-130 ezer forintért is lehetne hordozható számítógéphez jutni. Szerinte azonban a számítógép-piacon még mindig az asztali gépeké a nagyobb szelet - körülbelül 250-300 ezer darabbal -, míg a notebookoké - ezekből 160-180 ezret adtak el - ennek mintegy a fele.

Egy dolog azonban már most is látható: a gyártók egyre jobb és egyre olcsóbb termelésre álltak át, ami kiváltképp a hordozható gép legdrágább alkatrésze, a monitor árában látszik. Ahogyan a folyadékkristályos (LCD-) vagy a plazmatelevíziók ára is néhány év alatt a felére-negyedére esett vissza, úgy lett olcsóbb a gyártók számára szállított képernyő is. Az ár és teljesítmény okozta rossz arányt a gyártási technológia fejlődése alakította át: az LCD-kijelzők árának folyamatos esése olcsóbbá tette a gépeket is, ami nem meglepő, hiszen a gyártási költségek 40-60 százalékát a képernyő teszi ki, legalábbis a Forrester Research iparági szakértő adatai szerint. Ebbe az irányba illeszkedik az akkumulátorok teljesítményének és - nem elhanyagolható módon - súlyának csökkenése is. Így a prémium szegmensbe már 1-1,5 kilogrammos noteszgépek tartoznak, míg egy-két évvel korábban csak az akkumulátor nyomott 2-3 kilót. Igaz, ebben a kategóriában az árak még mindig nem alacsonyak: a csúcsgépek gyártótól függetlenül 600-800 ezer forintba kerülnek.

A vállalati szférában nem volt meghatározó trend az elmúlt egy évben a hordozható PC-k terjedése. Lőrincz Vilmos, a GKIeNet piackutató és tanácsadó cég ügyvezető igazgatóhelyettese a piacbővülés lehetőségét árnyalva - és a Fujitsu-Siemes termékmenedzserével összhangban - kijelenti: a nagy- és a középvállalatoknál szinte egyáltalán nem változott a helyzet. Lőrincz Vilmos szerint ennek az az oka, hogy az ilyen méretű cégek viszonylag kötött struktúrák szerint működnek, a hordozható számítógép használata legtöbbször a munkakörhöz kapcsolható. A munkakörök jelentős átalakulásáról még nem beszélhetünk, és továbbra is csak bizonyos munkakörökhöz - vezetők, kereskedők, üzletkötők - jár a laptop, az irodai alkalmazottaknak pedig asztali gépük van.

A kisvállalatok körében alacsonyabb, de növekvő a penetráció, és a növekedés várhatóan továbbra is fennmarad. A növekedést itt is csak részben magyarázhatjuk a mobilitás iránti igény prioritásával - mondja a GKIeNet második embere -, az esetek többségében inkább arról van szó, hogy az asztali és hordozható gépek ára közötti különbség egyre inkább csökken, így megszűnik az ár differenciáló szerepe, a preferenciák között második harmadik helyen álló mobilitás és kényelem pedig nagyobb szerephez jut.

Teljes cikk a Piac és Profit Magazin októberi számában...