Nem minden kibertámadás az, aminek elsőre látszik

A szolgáltatásmegtagadással járó támadások (Denial of Service – DoS), más néven túlterheléses támadások, valamint az elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadások (Distributed Denial of Service – DDoS) egyre gyakrabban fordulnak elő. Idén a szervezetek egyharmadát (33%) érte ilyen támadás, szemben a tavalyi év 17%-val – derül ki a Kaspersky Lab kutatásából. A bűnözők nemcsak azért használják ezt a módot a támadásra, hogy egy szolgáltatást meggátoljanak, hanem azért is, hogy értékes és jövedelmező vállalati adatokhoz hozzáférhessenek. Ez a gyors fejlődés a DDoS támadások piacán azt jelenti, hogy potenciálisan minden vállalat célpont lehet – függetlenül azok méretétől.

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Kaspersky Lab idei „Globális IT Biztonsági Kockázatok Kutatás*”-a szerint a megkérdezett vállalatok 50%-a tapasztalja, hogy  a DDoS támadások száma és összetettsége nő. A tavalyi évvel összehasonlítva majdnem duplájára nőtt a támadások száma, amely azt is bizonyítja, hogy még mindig fontos a tudatosság, valamint a védelem az ilyen támadások ellen.

Kép:Fotolia

A támadásban érintettek 20%-a nagyon kis vállalkozások, 33%-a KKV-k és 41%-a nagyvállalat, azaz minden típusú és méretű cég veszélyben lehet. Jó hír, hogy úgy tűnik idén a vállalatok nagy részét egyszer támadták meg, míg ezzel szemben tavaly a cégek 82%-ának rendszerét kétszer is feltörték. A támadást szenvedett cégek 26%-a számolt be jelentős működési zavarokról, 14%-ának a tranzakcióit és munkafolyamatait befolyásolta a támadás.

Sok vállalat vallja, hogy egy esetleges DDoS támadás valójában csak elfed más jellegű támadást – többnyire pénzügyi vagy reputációs károkat okozva. A válaszadók 50%-a jelentette, hogy a DDoS támadás valójában egy malware-támadást rejtett el, 49% szerint igazából adatlopást hajtottak végre, 42% úgy véli, hogy egy mélyebb, rendszerszintű behatolás nyomait álcázták DDoS támadással, valamint további 26% úgy gondolja, hogy tulajdonképpen pénzügyi visszaélést palástoltak DDoS támadással.

Már ketyeg a kiberbomba
Az Európai Unió alábecsülte a kiberbűnözés lehetőségeit, ismerte el Julian King, az Unió biztonságért felelős biztosa. Brüsszel most új erőfeszítéseket tesz és bár nagy források állnak rendelkezésre, azok még így is messze elmaradnak attól, amit az Egyesült Államok a kiberbiztonságra fordít – miközben az internetes bűnözés robbanásszerűen növekszik.
„A DDoS támadások által jelentett fenyegetettség – függetlenül attól, hogy egy nagyobb támadás részeként vagy önállóan – nem enyhül. Nem az a kérdés, hogy támadnak, hanem hogy mikor, és ezért is fontos, hogy a különböző szervezetek megfelelő IT partner segítségével gondoskodjanak a komplex védelemről, amely képes ellenállni a legösszetettebb vagy legkifinomultabb támadásoknak is.” – mondta Kirill Ilganaev, a Kaspersky Lab DDoS Védelem részlegének vezetője.

 

Véleményvezér

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe

Magyar Péter ezúttal nagyon bele szállt Gulyás Gergelybe 

Kölcsönösen árulással vádolják egymást.
A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe

A szankciók hatására beállt a Gazprom a földbe 

Vége a Gazprom nagyhatalmi státuszának.
Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo