Musk újabb szuperterve - kisebb zökkenőkkel

Richard Branson, a milliárdos brit nagyvállalkozó és világutazó sokmilliós beruházással járult hozzá a tervhez, hogy Los Angelest és San Franciscót magasan, betoncsőben vezetett szupergyors vonattal kössék össze, amely 35 perc alatt teszi meg a jó 600 km-es utat.

2017. október 28.

Piac&Profit

A “Hyperloop” projekt a Tesla-tulajdonos és űrrakétagyártó Elon Musk kaliforniai nagyiparos nevéhez fűződik. Musk mérnöki gárdájának tervei szerint a magas oszlopokon nyugvó csőben indukciós motorok és kompresszorok generálta nyomás segítségével haladnának óriási sebességgel a “vasúti” szerelvények.

Musk a nyáron bejelentette, hogy Nevadában már elvégezték – rövid szakaszon – az első gyakorlati kísérletet, amelynél azonban csak 100 km-es sebességet ért el a szerelvény. A feltaláló ugyanakkor közölte, hogy ilyen összeköttetést tervez New York és Washington között is, amihez már megkapta az illetékes hatóságok hozzájárulását – ám az érintettek ezt cáfolták.

A kezdeményezők szerint hosszabb távolságra ez lehet nemcsak a leggyorsabb, hanem a leggazdaságosabb földi közlekedés is. Elfogulatlan szakértők úgy látják: még sok évre van szükség, amíg valóság lehet az izgalmas tervből, amelynek megvalósítása rengeteg problémát vet fel.

Ha így folytatja Elon, tényleg eljutunk a Marsra

A hidegháború végével az űrverseny is véget ért, pedig talán ez volt az egyetlen értelmes hozadéka a keleti és a nyugati boszorkány állandó izmozásának. Fájó pont is volt a NASA-nak, amikor a sikeres Holdra szállás után nem a Marsra szállás előkészítéséhez szükséges költségvetést szavazták meg, hanem az űrsiklóprogramét.

Így a levegő gyors sűrítése sok hőt termel, ami légkondicionálást tesz szükségessé – ez viszont azt jelenti, hogy szélesebb csöveket kellene építeni. Gond az is, hogy hő hatására a cső kitágulhat, így beengedheti a levegőt – és nyitott kérdés, hogyan védik, mentik üzemzavarnál, balesetnél az utasokat. Az utóbbiakra egyébként is megpróbáltatások várnának, amikor a rendszer igen rövid idő alatt nagy sebességre gyorsul, illetve ugyanígy hirtelen lelassul – nem is beszélve a kanyarokról, amelyek erősen igénybe vennék a szervezetet. Ezt azt jelenti, hogy a csőnek lehetőleg egyenesen kell vezetnie, illetve a kanyaroknál a szerelvényt le kell lassítani. Mások arra hívták fel a figyelmet, milyen környezetvédelmi előírások akadályozhatják ilyen fajta közlekedési rendszer építését.

Egyébként a Hyperloop rendkívül drága lenne. Musk 2013-ban 3 Mrd. dollárra tette a kaliforniai vonal költségét – azóta ennek az összegnek a többszöröséről beszélnek. A feltaláló ezért most azt tervezi, hogy hasonló, de földalatti összeköttetést épít a két nagyváros között, amely kevesebbe kerülne. (Guardian)