Az ICO, vagyis Initial Coin Offering a közösségi finanszírozás egy különleges fajtája, amely amellett, hogy gyors és nagy tőkebevonási lehetőségeket biztosít, a legtöbb országban csak nagyon minimálisan szabályozott, így egy-egy sikertelen projekt esetén a felelősség hiánya, valamint a csalások lehetősége problémát is okozhat.

A közösségi finanszírozás alapjai

Amikor egy projekt megvalósításához tőkére van szükség, és ezt nem klasszikus befektetők bevonásával szeretné valaki megszerezni, megpróbálhatja közvetlenül a termék vagy a szolgáltatás célcsoportját megszólítani, és meggyőzni őket arról, hogy pénzt fektessenek a projektbe. A pénzért cserébe nem üzletrészt, hanem különböző jutalmakat („reward”) biztosíthatnak, például az előfinanszírozó a projekt megvalósulása esetén kedvezményesen vásárolhatja meg az adott terméket vagy részesedést, esetleg kamatfizetést ígérhet. A közösségi finanszírozások („crowdfunding”-ok) jellemzően kampányszerűen, internetes felületen valósulnak meg, és hosszútávon akár jelentős konkurenciát okozhatnak a hagyományos finanszírozási formáknak.

Az ICO, vagyis Initial Coin Offering a közösségi finanszírozásnak egy különleges fajtája, amely a blockchain alapra létrehozott kriptovaluták segítségével valósul meg, és ahol úgynevezett „tokenek” a jutalmak. A tokenek két nagy csoportra oszthatóak. Egyik csoport az úgynevezett „utility token”-ek, amelyek a termék vagy a szolgáltatás igénybevételére jogosítanak, a másik pedig a „security token”-ek amelyek a finanszírozás ellenértékeként tőkerészesedést, kamatokat vagy osztalékot biztosítanak. Egy ICO első lépése az úgynevezett „white paper” megírása, amely többek között tartalmazza magát az ötletet, az arra vonatkozó fontosabb tudnivalókat, a projekt megvalósításának lépéseit és azok határidejét, valamint az elinduláshoz szükséges minimális összeget.

Az ICO előnyei és a hátrányai

Az ICO-k előnye a gyors és nagy tőkebevonási lehetőség. Szabályozottságuk jelenleg nagyon alacsony, amely egyrészről előny, hiszen teret adhatnak a kreativitásnak, ugyanakkor rengeteg kockázatot is rejtenek magukban, többek között a felelősség hiányát sikertelen projektek esetén, valamint a csalások lehetőségét. Nagy előnye a blockchain technológián alapuló ICO-knak, hogy sokféle területen alkalmazhatóak, ilyen például az ingatlanfinanszírozás. Ebben az esetben az ingatlan több esetben fedezetet nyújthat, kiküszöbölve a fentebb említett felelősséggel kapcsolatos problémát. Emellett az ingatlanok bérbeadásából vagy eladásból származó bevétel „tokenesíthető” akár területi, akár más elven, szinte bármilyen ingatlantípusnál, a magánházaktól a bevásárlóközpontokig.

Kép: Pixabay

Az ICO-k szabályozása

A különböző országok különbözőféleképpen próbálják szabályozni az ICO-kat. Kínában visszamenőleges hatállyal betiltották ezt a finanszírozási formát, az USA-ban pedig egy kibocsátási botrányt követően a szabályozó hatóság kimondta, hogy a security token lényegében értékpapír, és emiatt vonatkoznak rá a tőkepiaci szabályok. Az ilyen és ehhez hasonló szigorú szabályozási megoldások természetesen jelentősen visszavetik az ICO-kat ezekben az országokban. Egyes európai államokban már van külön szabályozás az ICO-kra, míg máshol a mostani szabályozási környezetbe igyekeznek kényszeríteni ezt a finanszírozási formát. A legtöbb országban azonban maguk az ICO-k alapjául szolgáló kriptovaluták is minimálisan szabályozottak ” – mondja dr. Gömöri Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ingatlanjogi csoportjának vezetője.

Okosszerződések

A szintén blockchain technológián alapuló ún. okosszerződések lényegében olyan blockchainre programozott algoritmusok, amelyek bizonyos előre meghatározott feltételek bekövetkezése esetén végrehajtják az előre beprogramozott utasításokat, meghatározott következményeket idéznek elő. Használatuk csökkenti a harmadik felek iránti igényt, ugyanis automatizáltan működnek.

„Vegyük például egy ingatlan adásvételét.  Itt jelenleg szükség van a két fél között egy bankra vagy egy ügyvédre, aki adott esetben letétben tartja a pénzt és a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges dokumentumokat, és csak a meghatározott feltételek bekövetkezése esetén engedi azokat ki. Okosszerződés esetén, amennyiben pl. az adott ország ingatlannyilvántartása blockchain technológián alapszik és ezt lehetővé teszi, a folyamat szinte teljes mértékben automatizálható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy előre meghatározott feltételek teljesülése esetén a szerződés teljesedésbe megy, a pénzeszközök átvezetésre kerülnek, adott esetben a zálogjog törlésre, a tulajdonjog bejegyzésre kerül, a közreműködői díjakatat pedig kiegyenlítik. Éppen ezért az okosszerződések forradalmasíthatják a rövidtávú bérbeadást is, ugyanis a jelenlegi szolgáltatók (AirBnB, booking.com) hátrányait, mint a lassú problémakezelés, és a magas költségek kiküszöbölhetik.” – magyarázza a szakember.