Szinte tényként állítható, hogy manapság rengetegen rendelkeznek mérlegképes könyvelői oklevéllel. Ami az oktatás kínálatát illeti, ez érthető is, hiszen nagyon sok cég a piaci rést felismerve szakosodott ilyen irányú képzésekre. Magyarországon ezt a szakmát három képzési formában sajátíthatjuk el. Az első természetesen az állami gazdasági felsőoktatási intézmények, kötelező tananyagaként, főiskolai vagy egyetemi színtű képzésben. Az itt „kapott” tudással bátran állíthatjuk, hogy magas szintű könyv- és számviteli ismeretekkel gyarapodott ismeretanyagunk, mellyel könnyen elindulhatunk a könyvelői szakmában. Az egyetemi képzési forma még hangsúlyosabb, hiszen itt az első három éves általános ismeretanyag az utolsó két évben a pénzügy, illetve számvitel szakirányon olyan plusz kiegészítő tudásanyaggal is bővülhet, mellyel más oktatási formák nem tudják felvenni a versenyt. A második forma tulajdonképpen ugyanez, csak a magán felsőoktatás berkein belül. A bevezetésben említett utolsó forma pedig az Országos Képzési Jegyzékben is elismert oklevél, melyet az erre hivatalos oktatási cégek, felsőfokú tanfolyamai keretében kaphatunk. De honnan is származtatható ez a megnövekedett piaci igény a mérlegképes könyvelői végzettség iránt?

A politikai és gazdasági rendszerváltozás után, a versenypiaci alapokon nyugvó gazdaságban megnőtt a szervezetek száma, így a vállalati szektor szereplőinek bővülése indikálta az extra keresletet a gazdasági végzettségű szakemberek iránt. A felsőoktatási képzés hosszú idejű, így ez jelentősen leszűkítheti a könyvelő szakma iránt érdeklődők tanulási lehetőségét. Szükséges volt tehát egy csupán szűkebb spektrumú gazdasági ismereteket nyújtó, de rövidebb képzési forma létrehozása is, mellyel a mérlegképes könyvelői szakma elsajátítható. Ezen oktatás egy és kétéves képzés keretében létezik, attól függően, hogy a tanfolyamot nappali vagy levelező formában kívánjuk e elvégezni. Az oktatási intézmények felügyeleti szerve a Pénzügyminisztérium, ezáltal is biztosítva a képzés, illetve a megszerezhető oklevél „súlyát” és értékét. Ennek köszönhető, hogy a piaci viszonyok tisztulnak, a megszerezhető tudás tényleg minőségivé válik. Sokan ezt a gyorsan elsajátítható, de mégis komoly szakmát, életük megváltoztatása végett tanulták ki, azonban piaci elismertségüket egy fontos aspektus jelentősen szűkíti. Nevezetesen, egyre több helyen várják el az olyan addicionális tudás meglétét, mint a nyelvismeret, az általános számítógépes ismeretek, gyors- és gépírás, az új vállalati modellek ismerete, stb. Ezek nélkül, igazán jelentős karrier befutása a szakma által determinált területen manapság már nem lehetséges. A generációs különbségek minden korosztály számára ugyanúgy előnyt is jelenthetnek, mint hátrányt. Az idősebbek sokkal nagyobb tapasztalatot, rálátást sajátíthattak el a gazdasági folyamatok összefüggésének megértése tekintetében, míg a fiatalok nyilván az informatikai naprakészségükkel jutnak előnyökhöz. Az általános tendencia tehát leginkább az olyan széles látókörű szakemberképzés, mely nem csak az adott terület magas szintű vertikális ismereteit követeli meg, hanem a már alapkövetelménynek számító piacképes, kiegészítő tudásbázis megszerzését is.

Forrás: Karrier Online